Regisztráció és bejelentkezés

Hőhatásnak kitett emlőssejtes tápoldatporok vizsgálata infravörös spektroszkópiai- és preparatív, lombikos minősítési módszerekkel

A rekombináns fehérjék jelentős része olyan polipeptid, mely bonyolult poszttranszlációs módosításokat követően nyeri el aktív formáját. Az ilyen jellegű gyógyszerhatóanyagok termeltetése legtöbb esetben csak emlős sejtvonalakkal valósítható meg, melyek érzékenyek a környezeti változásokra. A biotechnológiai úton előállított hatóanyagok gyártása során összetett tápoldat biztosítja a sejtek számára a szükséges fiziológiás körülményeket. A felhasznált alapanyag kiválasztása és ellenőrzése különösen nagy odafigyelés igényel, hiszen egy rossz összetételű vagy nem megfelelő minőségű tápközeg jelentős anyagi veszteséget okozhat.

TDK munkám keretein belül kínai hörcsög petesejtekkel (CHO) végzett fermentációknál felhasznált tápoldat porokat vizsgáltam, hogyan reagálnak különböző időtartamú és hőmérsékletű hőhatásokra. Ezért egy előkísérletek eredményein nyugvó kísérlettervet (DoE) felhasználva hőkezelés-sorozatot hajtottam végre. Az ilyen módon kezelt mintákat a látható (VIS) és közeli infravörös (NIR) tartományú diszperziós, valamint közeli és közép (analitikai) infravörös tartományú Fourier-transzformációs (FT-NIR/FT-IR) spektrofotométerekkel vizsgáltam a mintacsoportok közötti spektrális különbségek feltérképezése érdekében. Emellett lombikos kísérletsorozatot hajtottam végre, hogy ellenőrizzem, milyen hatásokat gyakorol a hőkezelés a CHO sejtek kezdeti növekedési sebességére és a termelt rekombináns fehérje mennyiségére a mintákból készített tápoldatokban. Az így kapott eredményeket korreláltattam a matematikailag kezelt VIS és NIR spektrumokkal a hőkezelés okozta változásra irányuló mennyiségi kalibráció létrehozása érdekében.

Az eredményeink alapján a vizsgált tápoldatpor erősebb hőhatásokra spektroszkópikusan kimutatható változásokat szenved, melyek igazolhatóan hatással vannak a sejttenyészet kimenetelére. Jövőbeli terveink között szerepel, hogy az egyes komponensek változását specifikusan követő referencia módszerekkel (pl. NMR spektroszkópia) is elvégezzük az elemzéseket.

szerző

  • Szabó Éva
    biomérnöki
    nappali

konzulensek

  • Dr. Gergely Szilveszter
    egyetemi docens, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
  • Párta László
    csoportvezető, Richter Gedeon Nyrt. (külső)
  • Zalai Dénes
    , Richter Gedeon Nyrt. (külső)

helyezés

I. helyezett