Regisztráció és bejelentkezés

Különleges fehérjeprofillal rendelkező szülőkből előállított búza keresztezési vonalak összetételi és funkcionális tulajdonságainak vizsgálata

A közönséges búza (Tritikum aestivum) fehérje összetétele és funkcionális tulajdonságainak alakulása közötti kapcsolat intenzíven vizsgált terület. A technológia tulajdonságok formálásban a sikérfehérjéket alkotó gluteninek és gliadinok minősége, mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya döntő jelentőségű. A kenyérbúzában hat HMW glutenin alegységet kódoló gén található, melyek közül azonban csak egyes alegységek (a 3-5 alegység) aktívak, azaz ezekről expresszálódnak fehérjék. Ismeretes azonban, hogy a di és tetraploid búzák expresszálják a Glu1Ay génen kódolt fehérjéket is, ám ezek a gének a „modern” hexaploid fajtákban elcsendesültek. Mivel a HMW glutenin alegységek mennyisége és minősége alapvető fontosságú a sikérerősség illetve annak stabilitás szempontjából, ezért rendkívül informatív lehet olyan fehérjeösszetételű búzavonalak vizsgálata, melyekben a csendes gének is megszólalnak, mind a hat HMW glutenin alegység gén aktív. Ennek érdekében olasz és ausztrál nemesítők hagyományos kenyérbúzák és vadfajták keresztezésével állítottak elő kísérleti vonalakat. Mivel az első generációkban nagyon kis mennyiségű szemtermés áll rendelkezésre, a Tanszék kutatócsoportja a részben itt fejlesztett mikro reológiai módszerek alkalmazásával kapcsolódhatott be a vázolt kutatási programba. Kutatómunkám során feladatom volt az F1, majd később F4 generációkból származó szemtermés fehérjeösszetételének és ezek örleményéből készült búzatészták reológiai viselkedésének tanulmányozása.

A vizsgálatokhoz méretkizárásos és fordított fázisú folyadékkromatográfiás módszereket (SE- és RP-HPLC), Lab-on-a Chip technikát (LOC), roncsolásmentes infravörös spektroszkópiai eljárás, valamint mikro-szedimentációs és mikro-valorigráfos méréseket alkalmaztam. Jelenleg nemzetközi (olasz-ausztrál-magyar) együttműködésen alapuló kutatás a kezdeti fázisában tart, elsődleges eredményeink statisztikai értelemen nem tekinthetőek bizonyító erejűnek. Ugyanakkor elmondható, hogy egyes vonalak fehérjeprofiljában jellegzetes eltérések azonosíthatóak, és a reológiai paraméterek változása is jellegzetes. Ez utóbbiak alapján a vizsgált minták csoportokba sorolhatóak. Mindezek értelmezése a változást mutató keresztezési vonalak stabilizálásával és részletesebb vizsgálatával válik lehetségessé, mely a közeljövő célkitűzési közé tartozik.

szerző

  • Birtalan Csilla
    biomérnöki
    nappali

konzulens

  • Dr. Tömösközi Sándor
    docens, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék