Különleges HMW glutenin alegység összetételű búzavonalak összetételi és funkcionális vizsgálata

Nagy Judit, M.Sc. I. évf.

Témavezető: Dr. Tömösközi Sándor egyetemi docens

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék

Konzulens: Dr. Kemény Sándor egyetemi tanár

Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

A búza az egyik legjelentősebb haszonnövény. Azon kevés területek egyike, melynek szinte teljes vertikuma a nemesítéstől az élelmiszer- és nem élelmiszercélú feldolgozásig Magyarországon is megtalálható. A búzaminőség megítélése összetett kérdés, amely a környezeti tényezőktől, a kereslet alakulásától, a fogyasztói igények módosulásától, függően folyamatosan változik. A minősítés – és ily módon a minőségfejlesztés- területén a terméshozam, a biotikus vagy abiotikus rezisztencia és a tápérték mellett a technológiai minőség is egyre inkább meghatározó szerephez jut.

A gabona, ezen belül a búza teljes összetételének és genetikai állományának egyre pontosabb feltérképezésének köszönhetően új utak nyílnak meg a funkcionálisan és táplálkozástanilag kedvező fajták nemesítésében.

Ehhez a kutatási irányhoz csatlakozva kísérleteim során különböző búzafajták HMW glutenin alegység összetételükben módosított vonalainak összetételi és technológiai tulajdonságait vizsgáltam. Arra kerestem a választ, hogy a beépített alegységek hatása azonosítható-e a keresztezéssel előállított vonalak beltartalmi és a búzaminősítés gyakorlatában általánosan alkalmazott reológiai módszerekkel (Zeleny teszt, Valorigráf) mérhető paraméterek alakulásában. A kísérleti magvakat a Piešťany-i Növénytermesztési Kutatóközpont bocsátotta rendelkezésemre. A minták a keresztezés korai fázisából származtak, nagyon kis mennyiségben álltak rendelkezésre, ezért a tanszéki közreműködéssel fejlesztett mikro módszerek és műszerek alkalmazása vált szükségessé.

Az eddigi eredményeink azt mutatják, hogy egyes alegységek hatása tetten érhető. Például a Glu-1A21* alegység jelenléte gyengébb technológiai minőséggel párosul, míg a Glu-1B6.1+8.1 minőségrontó jellege mutatkozott meg. Habár ezek az eredmények a viszonylag alacsony mintaszám és a biológiai kísérletekre jellemző nagyfokú variabilitás

miatt nem tekinthetőek statisztikai értelemben bizonyítottnak, eredményeim hozzájárulhatnak az említett alegységek funkcionális szerepének tisztázásához.

szerző

Nagy Judit
biomérnöki
nappali

konzulens

Dr. Tömösközi Sándor
docens, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

helyezés

Jutalom