Hipotalamikus neuropeptidek együttes jelenlétének kvantitatív jellemzése axon varikozitásokban
Az emlősök, így az ember szaporodását is a hierarchikus felépítésű neuroendokrin (ideg- és hormonális-) rendszer szabályozza. A petefészek, illetve a here nemi hormon termelésének fő irányítója az agyalapi mirigy (hipofízis) luteinizáló hormonja (LH), mely kémiai úton szabályozza azok szintézisét és szekrécióját. Az LH elválasztását a hipotalamusz gonadotropin releasing hormont (GnRH) termelő idegsejt-csoportja szabályozza.
Az elmúlt évtizedben felfedezett – és azóta intenzíven kutatott – kisspeptin, amely egy hipotalamuszban termelődő peptid természetű kémiai átvivőanyag, kulcsszerepet játszik a GnRH elválasztásának serkentésében, ezáltal a reproduktív működés sikerességében. Olyannyira, hogyha a kisspeptinnek vagy receptorának génje mutáció miatt inaktiválódik, az a petefészek, illetve a here hibás vagy hiányos működését, elmaradó pubertást, illetve terméketlenséget okoz. Egy másik agyi peptid, a neurokinin B – a kisspeptinhez hasonlóan – fontos szerepet tölt be a szaporodás szabályozásában.
A kisspeptinnel kapcsolatos kísérletek nagy része laboratóriumi állatokon, főként rágcsálókon folyt. E kutatások alapján a szaporodás központi szabályozására felépített működési modell sok esetben emberre nem alkalmazható, ezért a humán bonctani szövetmintákon végzett kísérletek nagymértékben hozzájárulnak az emberi szaporodásbiológia jobb megértéséhez.
A humán hipotalamusz ún. infundibuláris régiójában található kisspeptint és neurokinin B-t termelő idegsejtek immunhisztokémiai módszerekkel detektálhatók. Munkánk során kettős fluoreszcens immunjelölést alkalmaztunk, a mintákról konfokális mikroszkóp segítségével rétegfelvételeket készítettünk, és a felvételeket számítógépen elemeztük.
Dolgozatom célja az idegsejtek kimeneti jelét hordozó axonok peptidtartalmának tanulmányozása volt, mely elképzelésünk szerint fontos szerepet játszik az egyed szaporodásának agyi szabályozásában. Arra a kérdésre kerestünk választ, hogy az említett régióban az idegsejtek axonjában a két neuropeptid megoszlása, illetve együttes előfordulása milyen összefüggésben áll az egyedek életkorával és/vagy biológiai nemével.
Az életkorfüggés vizsgálatakor fiatal és idős férfiak, míg a nemtől való függés meghatározásánál idős nők és idős férfiak csoportját vetettük össze. A legjelentősebb életkori változás férfiakban a kisspeptint is tartalmazó neurokinin B idegelemek egyre növekvő aránya volt, míg a női mintákban a két neuropeptid axonokban való együttes előfordulásának aránya szignifikánsan nagyobb volt a férfiakban megfigyeltekhez képest. Reményünk szerint, az immunhisztokémiai profilok megismerése és összevetése a nemekhez és különböző életkorokhoz tartozó szaporodásbiológiai (funkcionális) profilokkal közelebb visz a reprodukció agyi szabályozásának megértéséhez.
szerző
-
Csepregi Anna
biomérnöki
nappali
konzulensek
-
Dr. Hrabovszky Erik
tud. tanácsadó, MTA-KOKI (külső) -
Skrapits Katalin
tudományos segédmunkatárs, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (külső) -
Horváth Anna
PhD hallgató, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
