Regisztráció és bejelentkezés

Terápiás monoklonális antitest aggregációjának hatása a komplementrendszer aktiválására

Az infliximab volt az első regisztrált és forgalomba hozott tumor nekrózis faktor α (TNFα) elleni monoklonális antitest, melyet pszoriázisos betegeknél, gyulladásos ízületi vagy autoimmun bélbetegségekben szenvedőknél sikeresen alkalmaztak. Noha azóta sikerült kifejleszteni kevésbé immunogén, humanizált vagy teljesen humán TNFα elleni antitesteket, az infliximab még mindig megoldást jelent a fenti betegségek terápiájában.

Az infliximab a szolubilis TNFα mellett a transzmembrán TNFα-t is képes kötni; vele antigén-antitest immunkomplexet képezve a komplementrendszer klasszikus útjának beindítója lehet. Az infliximab transzmembrán TNFα-t kifejező sejteken ható citotoxikus folyamatokat is indukálhat, így a komplementfüggő citotoxicitásban is szerepe van.

A TNFα és az infliximab kölcsönhatásának, valamint az infliximab komplementrendszer-aktiváló képességének vizsgálatát bioassay (ELISA) módszerrel lehet véghez vinni, mely módszer kvalitatív és kvantitatív eredményekkel is szolgál. Ennek kifejlesztése az említett kölcsönhatások vizsgálatának első lépését jelenti. A módszerfejlesztés után célom a módszer linearitásának, ismételhetőségének és specifikusságának vizsgálata volt kvalifikációs kísérletekben.

Fontos ismerni az antitest stabilitásának paramétereit; immunogenicitásának egyik fő okozója az aggregátumok képződése lehet, melyek jelenléte a hatékonyságot és a stabilitást is befolyásolják. Az aggregáció hatással van az antitest komplement-aktiváló képességére is. Kérdés azonban, hogy bizonyos hatások milyen mértékben okoznak aggregációt. A különböző módon előállított aggregátumok eltérően hathatnak az aktivitásra is. Ezért különböző módszerekkel aggregátumok előállítását és vizsgálatát tűztem ki célul. Ezen aggregátumok a komplementrendszer aktiválására kifejtett hatását a kifejlesztett ELISA-módszer segítségével vizsgáltam.

szerző

  • Mórocz Veronika
    biomérnöki
    nappali

konzulensek

  • Dr. Urbányi Zoltán
    , (külső)
  • Dr. Vértessy G. Beáta
    egyetemi tanár, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék