Tönköly nemesítési vonalak komplex jellemzése
Napjainkban ugrásszerűen növekszik a már korábban is termesztett, ám a nagyfokú búzatermelés miatt háttérbe szorult tönkölybúza (Triticum spelta) iránti kereslet. A tönkölybúza fogyasztásának és feldolgozásának előnyeiről számos állítás fogalmazódik meg. Ugyanakkor ezek tudományos igényű bizonyítása hiányos, a szakirodalomban található információk nehezen összehasonlíthatók és emiatt nem általánosíthatók. A szakmai hitelesség javítása érdekében is érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a tönkölybúza fajták átfogó jellemzésére és tulajdonságaik összehasonlítására a modern malmi búzákkal (Triticum aestivum) szemben. Ez az egyetlen lehetőség a tönkölybúza minőségének feltárására, a fajták és vonalak közötti változékonyság megismerésére és így a spelták használati értékének megállapítására, esetleges előnyös tulajdonságainak feltárására.
Dolgozatom célja, hogy átfogó képet kapjak a kutatásba bevont tönkölybúza fajták és a fajtajelöltek tulajdonságairól. Munkám során vizsgáltam több termőterületről származó, konvencionális és organikus körülmények között termesztett fajták és nemesítési vonalak beltartalmi paramétereit (nyersfehérje- és hamutartalom), viszkózus tulajdonságait (Rapid ViscoAnalyser – RVA – műszerrel), dagasztási tulajdonságait (micro-DoughLAB berendezéssel), majd meghatároztam a minták sütőipari minőségét. Statisztikai módszerekkel megvalósítottam a fajtastabilitás, a termőterület és a termesztési mód hatásainak vizsgálatát is. Az eredmények alapján nagy változékonyság tapasztalható a minták között, valamint a termőterület szerint egyértelműen elkülöníthetőek a viszkózus tulajdonságokra és a sütési tesztre kapott értékek. Eredményeim hozzájárulhatnak a kiemelkedő minőségű fajták és fajtajelöltek azonosításához, a nemesítési folyamat támogatásához és a tulajdonságok mögött álló genetikai és makromolekuláris összefüggések megértéséhez. .
A dolgozatomban bemutatott kutatómunkát „A tönkölybúzában rejlő genetikai, összetételi és feldolgozóipari lehetőségek feltárása” című OTKA 135211 pályázat támogatta, és a TKP2021-EGA-02 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-EGA pályázati program társfinanszírozásában valósult meg.
szerző
-
Huszár Helga
Biomérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
mesterképzés (MA/MSc)
konzulensek
-
Dr. Tömösközi Sándor
docens, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék -
Farkas Alexandra
Doktoráns, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
