Természetes ölősejt alpopulációk változása a tripla negatív emlőrák komplex kezelése során
Az immunterápiák hatalmas áttörést hoztak bizonyos, rossz prognózisú tumorok kezelésében, azonban a betegek egy része rövid ideig vagy egyáltalán nem reagál rájuk. Ennek egyik oka lehet, hogy a párhuzamosan alkalmazott kezelések (kemo és sugárterápia) elpusztítják a célzott és egyéb immunsejteket. Bár a jelenlegi immunterápiás szerek a T sejteket célozzák meg, a tumor elleni hatásban az NK sejteknek is szerepe van, amikre még szintén ismeretlen a párhuzamos kezelések hatása. Ezentúl az NK sejteket célzó immunterápiák fejlesztése már folyamatban van.
Célom volt az NK sejtek alpopulációinak vizsgálata komplex tumorkezelés során, ami magába foglalja a kemoterápiás, műtéti és sugárkezelést.
Tizenegy tripla negatív emlőtumoros betegtől vettünk vért a kezelések előtt, kemoterápia után, műtét után és sugárkezelés után és a komplex kezelés után 3 hónappal. A vérből gradiens centrifugálással elkülönítettem a mononukleáris sejtfrakciót, majd fluoreszcensen jelölt antitestekkel jelöltem és flow citométerben mértem. Az eredményeket tíz egészséges korban illesztett hölgy mintáival hasonlítottam össze. Kizárólag a PD1+ sejtek gyakorisága volt szignifikánsan kevesebb a TNBC betegekben, mint az egészséges kontrolokban. Az NKG2A+ NK sejtek gyakorisága a kemoterápia hatására megemelkedett, azonban a sugárterápia hatására csökkent. Az NKG2D+ NK sejtek előfordulását minden terápiás modalitás csökkentette, és számuk csak három hónappal a kezelések befejezése után indult növekedésnek, de továbbra is szignifikánsan különbözött az egészséges kontrolok szintjétől. Az nkp30 NK sejtekben való megjelenését a kemoterápia és a sugárterápia is csökkentette. A CD3zeta+ NK sejt arányt minden terápia növelte. Mind a perforin, mind a granzym B kevesebb volt a TNBC betegekben, mint az egészséges kontrolokéban, bár a különbség nem szignifikáns. Mindkét esetben műtét után csökkent az ezeket tartalmazó NK sejtek száma. A PD1+ NK sejtek gyakorisága kevesebb volt mindegyik kezelést követően is az emlőtumoros betegekben. Kis mértékben a sugárterápia növelte az előfordulásukat. CD96+ sejtek előfordulását az NK sejtek között mind a kemo- és sugárterápia, mind a műtét emelte, betegenként igen különböző mértékben. Az nkp46+ sejtek gyakorisága kemo- műtéti és sugárterápia után is növekedett.
Munkám eredményeképp képet kaphattunk a különböző terápiák hatásáról az NK sejtcsoportokra nézve és a betegek reagálásával összehasonlítva eredményeinket a populáció gyakoriságok terápiás markerként való felhasználásáról is információhoz juthatunk.
szerző
-
Angyal Kyra Viktória
Biomérnöki alapképzési szak, nappali BSC
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Dr. Kocsis Zsuzsa
klinikai segédmunkatárs, Országos Onkológiai Intézet (külső) -
Dr. Jurányi Zsolt
osztályvezető, Országos Onkológiai Intézet (külső)
