Sugárérzékenység mérése cervix tumoros betegekben, a RILA módszer finomhangolása

Tar Andrea-Viktória, III. évf. (BSc)

Témavezetők: Dr. Sándor Gyöngyvér Orsolya sugárbiológus

Országos Onkológiai Intézet, Klinikai Sugárbiológiai és Onkocitogenetikai Osztály

Dr. Jurányi Zsolt osztályvezető főorvos

Országos Onkológiai Intézet, Klinikai Sugárbiológiai és Onkocitogenetikai Osztály

Belső témavezető: Dr. Sveiczer Ákos egyetemi docens

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

A sugárterápia a betegek különböző sugárérzékenysége miatt az esetek 5-10%-ban súlyos mellékhatásokat okoz. Jelenleg nincs olyan módszer, amivel vizsgálni lehetne a sugárérzékenységet. A Radiation Induced Lymphocyte Apoptosis (RILA) azonban ígéretes klinikai módszernek tűnik a sugárérzékenység kimutatására. A módszer hátránya, hogy a határértékek betegcsoportonként és centrumonként változhatnak, ezért TDK munkám során célom volt a módszer határértékének beállítása, a munkafolyamatok hatékonyságának javítása és klinikai validálása cervix tumoros betegeken.

84 definitív radiokemoterápiára előjegyzett beteg vérmintájának mérési eredményét dolgoztam fel, hogy mekkora a sugárzás (8 Gy) okozta apoptózis mértéke CD8+ és CD4+ fehérvérsejtek esetében. Jelenlegi határértékeim -0,03% CD8+ limfocitákra és 0,28% a CD4+ fehérvérsejtekre. Egyetlen inkubációs idő sem befolyásolta a RILA értékét a CD8+ RILA értékekre nézve, azonban CD4+ RILA esetében a posztirradiációs idő növekedése változtatott a RILA értékén. Teszteltem a módszer régóta vitatott CO2-os tenyésztési lépésének szükségességét. Folyamatban van az úgynevezett preirradiációs idő elhagyásának tesztelése, és így a teljes teszt 4 napról 3 napra való rövidítése, annak érdekében, hogy a módszert könnyebb legyen klinikai gyakorlatba emelni. Eddigi eredményeim alapján a módszer hasonló eredményeket mutat, mint a historikus kontroll (7,4% CD8+ RILA). Azonban a mellékhatásokkal való validálás fog választ adni a felhasználhatóság kérdésére. Vizsgáltam a sugárkezelés kiváltását bleomycinnel, hogy ne vegye el a vizsgálat a besugárzók gépidejét a betegek kezelésétől, illetve, hogy olyan laborok is átvehessék a vizsgálatot, akiknek nincs módjukban besugarazni a vérmintákat.

Kíséreleteim eredményeként megállapítottam a határértékeket cervix tumoros betegek esetében. Bizonyítottam, hogy elhagyható a CO2 a limfociták tenyésztése során, és hogy a RILA eredményeket nem befolyásolják a különböző inkubációs idők CD8+ limfociták esetében. Továbbá ígéretesnek tűnik a bleomycin 70 és 80 μg/ml koncentrációban (5 órán át alkalmazva 24 órával a minták feldolgozása előtt) a minták besugárzásának kiváltására. Eredményeimet azonban még validálni kell a mellékhatásokkal, ami a kétéves nyomon követés végén lehetséges.

szerző

Tar Andrea-Viktória
Biomérnöki alapképzési szak, nappali BSC
alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

Dr. Sándor Gyöngyvér Orsolya
biológus, Országos Onkológiai Intézet (külső)
Dr. Jurányi Zsolt
osztályvezető, Országos Onkológiai Intézet (külső)
Dr. Sveiczer Ákos
egy. docens, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

helyezés

Jutalom