Gyógyszerhordozó mezopórusos szilika nanorészecskék előállítása és vizsgálata
Az utóbbi évtizedben az orvosdiagnosztikai ill. gyógyszerhordozó nanorendszerek kifejlesztésével foglalkozó kutatások száma jelentősen megnőtt, ugyanakkor kereskedelmi forgalomba eddig csak korlátozott számú termék került. Az alkalmazott nanorendszereknél a legfőbb elvárások: a biológiai környezetben is megőrzött stabilitás, szűk méreteloszlás és a biokompatibilitás.
Célunk egy olyan mezopórusos szilika alapú hordozó előállítása volt, amely megfelel ezeknek az elvárásoknak. A mezopórusos szilikát első lépésben, 3-aminopropil-trietoxiszilánnal (APTES) módosítottuk, majd az aminopropil-csoportok egy részét fluoreszcein-izotiocianáttal reagáltattuk. A reakció-körülmények megfelelő megválasztásával megpróbáltuk megakadályozni a felületmódosítószer polikondenzációját és megőrizni a szol stabilitását.
A kapott mezopórusos szilika nanorészecskék méreteloszlását kisszögű röntgen-szórással (SAXS) és dinamikus fényszórásméréssel (DLS), a pórusméretét SAXS technikával, a részecskék töltését zéta-potenciál méréssel, morfológiáját transzmissziós elektronmikroszkópiával (TEM), a felületmódosítószer felkapcsolását Fourier-transzformációs infravörös (FTIR) és ultraibolya-látható (UV-Vis) spektroszkópiával végeztük.
Vizsgáltuk továbbá a natív és felületmódosított mezopórusos szilika nanorészecskék doxorubicinnel való megtöltésének módját, és meghatároztuk a gyógyszerbezárási hatásfokot.
szerző
-
Pethő Adrienn
biomérnöki
nappali
konzulens
-
Dr. Nagyné Naszályi Lívia
, (külső)
