Gyógyszeripari alapanyagok polimer csomagolóanyagokon keresztül való mérése különböző optikai elrendezésű NIR spektrofotométerekkel
A gyógyszergyártók számos esetben a csomagolóanyag megbontása nélkül kívánják ellenőrizni a beszállított alap-, segéd-, illetve hatóanyagok azonosságát. Erre a célra a rezgési spektroszkópiai módszerek közül a közeli infravörös (near-infrared, NIR) és a Raman spektroszkópia által szolgáltatott jelek lehetnek alkalmasak.
TDK munkám során különböző optikai elveken működő – diszperziós (dispersive, DS), Fourier-transzformációs (Fourier transform, FT) és detektorsoros (detector-array, DA) – NIR spektrofotométerekkel mértem az eltérő típusú gyógyszeripari alapanyagokról a polimer csomagolóanyagokon keresztül diffúzan visszaverődő elektromágneses sugárzást. Optimáltam a mérés körülményeit a vizsgálandó gyógyszeripari összetevők és a csomagolóanyagok minősége függvényében.
A nyert (ún. „as is”), illetve a matematikai transzformációknak (pl. normálás, szóráskorrekció, simítással kombinált deriválás) alávetett NIR spektrumokat sokváltozós adatelemzésen alapuló kemometriai módszerekkel dolgoztam fel. Többek között olyan, előzetes információkat, referencia méréseket nem igénylő ún. nem irányított eljárásokat alkalmaztam, mint a főkomponens-elemzés (PCA) és a csoportelemzés (CA).
A gyógyszerelőállítást ellenőrző hatóságok is felismerték a NIR alapú módszerek speciális előnyeit, ezért a folyamat- és minőségellenőrzésben „alternatív” módszerként fogadják el. Döntéselőkészítő lépésként ezen előnyöket mindenképp érdemes laboratóriumi körülmények között különböző modellrendszereken tesztelni, hogy azok ipari megvalósításra kerülhessenek hatékony PAT eszközként.
szerző
konzulensek
-
-
Szabó Éva
PhD hallgató, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
