Regisztráció és bejelentkezés

Méretkizárásos membrán mint a lipid membránok alternatívája a gyógyszerformulációk fejlesztésében

A gyógyszertechnológia kiemelkedően fontos kihívásainak egyike a BCS II. osztályba sorolható rossz vízoldhatóságú, de jó permeabilitású hatóanyagok kioldódásának javítása és ily módon a biohasznosulásuk növelése. A Gyógyszerkönyv mindössze a kioldódás vizsgálatok elvégzését írja elő, melyből azonban a hatóanyagok biohasznosulására vonatkozóan nem vonhatunk le egyértelmű következtetéseket. A formulációs segédanyagok ugyanis növelni vagy csökkenteni egyaránt képesek a biológiai membránokon keresztül történő hatóanyag-transzportot. Ezeket a segédanyag általi hatásokat eddig költséges és érzékeny lipid membránok segítségével vizsgálták. Kutatásunk során egyszerűbb méretkizárásos membrán alkalmazásával kívántuk vizsgálni egy kiválasztott hatóanyag gyógyszerformulációkból történő kioldódását és szimultán permeációját. Célunk ezzel a membrántranszport fizikai-kémiai megértése és gyakorlati alkalmazhatóságának feltérképezése volt a gyógyszertechnológiai fejlesztésben.

Kísérleteink során egy vízben rosszul oldódó vérnyomáscsökkentő hatóanyagot, a carvedilolt választottuk modell hatóanyagként, melyet oldószeres elektrosztatikus szálképzés segítségével formuláltunk. Két formulációs célra gyakorta használt polimert (egy polivinil-pirrolidon származékot és Soluplust) alkalmazva két különböző szálképzett amorf szilárd diszperziót sikerült előállítanunk, melyeket szimultán kioldódás-felszívódás vizsgálatoknak vetettünk alá.

A mérési eredmények és a fizikai-kémiai levezetés egyértelműen rámutattak arra, hogy bár a méretkizárásos és a lipid membránon keresztüli transzport elve meglehetősen eltérő, a folyamatok hajtóereje segédanyagok jelenlétében megegyezik. Megállapítottuk, hogy ez az univerzális hajtóerő nem egyszerűsíthető le a donor és az akceptor oldal közötti koncentráció különbségre, hanem a két oldal túltelítésbeli különbségével írható le. (ahol a túltelítést az adott oldali koncentráció és a termodinamikai oldhatóság hányadosával definiáljuk)

szerző

  • Tőzsér Petra
    Vegyészmérnöki alapképzési szak, nappali BSC
    alapképzés (BA/BSc)

konzulensek

  • Dr. Nagy Zsombor Kristóf
    egyetemi adjunktus, Szerves Kémia és Technológia Tanszék
  • Dr. Marosi György
    , Szerves Kémia és Technológia Tanszék