Regisztráció és bejelentkezés

Az in vitro PAMPA permeabilitási modell szemészeti vonatkozásai

Az emberi szem egyedülálló, összetett felépítéssel rendelkező érzékszervünk, melynek számos betegsége ismert. A megbetegedések nem kifejezetten gyakoriak, de annál veszélyesebbek, hiszen a látás foroghat kockán. A szem első szegmensét érintő betegségek esetén a beteg kényelme érdekében igyekeznek non-invazív, topikális adagolási formákat alkalmazni, mint a folyékony, szilárd vagy félszilárd gyógyszerformák (szemcseppek, szemkenőcsök, in-situ gélek, mikroemulziók, gyógyszert tartalmazó kontaktlencsék, oldható szemészeti implantátumok stb.) [1].

Az ezen készítményekből felszabaduló hatóanyagok abszorpciója vagy a szaruhártyán keresztül, vagy a kötő- és ínhártyán keresztül valósul meg, azonban mindkét úton csökkent biohasznosulásra kell számítani a pislogás és könnyezés miatt, melyek jelentős lokális hatóanyag-veszteséget okoznak. A kötő- és ínhártya erezettsége miatt továbbá azzal is számolni kell, hogy az alkalmazott hatóanyag jelentős hányada a kapillárisokba felszívódik és így a szisztémás keringésbe kerül, emiatt pedig a lokális hatás nem tud kifejeződni. Emiatt a gyógyszerek abszorpcióját elsősorban a szaruhártyán keresztül szokták vizsgálni [2]. A hatóanyagveszteséget okozó jelenségek miatt a szemcseppek fejlesztése során különösen fontos a hatóanyag felszívódásának előrejelzése.

Erre a célra számos módszer ismert: az ex vivo modellek állatok (nyúl, sertés, marha) kimetszett szemét vagy szaruhártyáját, míg az in vitro, sejtes modellek emberi vagy állati szövetből izolált sejteket, immortalizált sejtvonalakat, vagy ezek segítségével rekonstruált szöveteket használnak [3]. Ezek mellett azonban nem sejtes, szaruhártya-permeabilitás mérésére alkalmas in vitro módszert nem találtunk a szakirodalomban, így célunk egy erre alkalmas in vitro, mesterséges foszfolipid membrán alapú PAMPA (Parallel Artificial Membrane Permeability Assay) permeabilitási modell kidolgozása volt. Méréseink során a kísérleti körülmények, az alkalmazott pufferek, DMSO koszolvens és a mesterséges membrán összetételének hatását szisztematikusan vizsgáltuk. A kísérleti eredmények alapján kidolgoztunk egy jó előrejelző képességgel rendelkező modellt, mely alkalmas szaruhártya-permeabilitási értékek nagy áteresztőképességgel való mérésére.

Irodalomjegyzék:

[1] P. Baranowski, B. Karolewicz, M. Gajda, J. Pluta, Ophthalmic Drug Dosage Forms: Characterisation and Research Methods, Sci. World J. 2014 (2014) 1–14.

[2] J. Barar, A.R. Javadzadeh, Y. Omidi, Ocular novel drug delivery: impacts of membranes and barriers, Expert Opin. Drug Deliv. 5 (2008) 567–581.

[3] P. Agarwal, I.D. Rupenthal, In vitro and ex vivo corneal penetration and absorption models, Drug Deliv. Transl. Res. 6 (2016) 634–647.

szerző

  • Vincze Anna
    Vegyészmérnöki mesterképzési szak, nappali MSc
    mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

  • Dr. Balogh György Tibor
    c. egyetemi docens, osztályvezető, Richter Gedeon Nyrt. Vegyészeti Gyár (külső)

helyezés

BME Egyetemi Hallgatói Képviselet III. helyezett