Hangingerek feldolgozásának pszichofiziológiai mutatói kutyáknál
Hangingerek feldolgozásának pszichofiziológiai mutatói kutyáknál
Turzó Andrea II. évf.
Belső konzulens: Kéri Szabolcs, BME Kognitív Tudományi Tanszék
Külső konzulensek: Magyari Lilla és Andics Attila, ELTE Etológia Tanszék
A TDK dolgozatban bemutatott kísérletekben stresszt kiváltó hangingerek feldolgozásának pszichofiziológiai mutatóit vizsgáltuk meg kutyáknál. A stresszválasznak két megnyilvánulási szintje van, viselkedési és fiziológiai (Konok és mtsai, 2017). TDK dolgozatomban a stressz fiziológiai megnyilvánulásai közül a szívritmus változóit vizsgáltam elektrokardiográfiával (EKG). Ez a kutatás az első olyan próbálkozás, amelyben mozdulatlanságra tréningezett állatoknál EKG-t vizsgáltak. Az volt a célja, hogy pszichofiziológiai mérésekkel kutyák esetében is kimutatható legyen a stressz-hatás. Ezért olyan hangok által kiváltott stressz hatásokat vizsgáltam, amikről viselkedéses tesztekből feltételezik, hogy stresszkeltőek (Faragó és mtsai, 2010). A kutatásban a csontőrző morgás feldolgozását, mint stresszt kiváltónak feltételezett kutyahangot és a lihegés feldolgozását, mint stresszt nem kiváltónak feltételezett kutyahangot hasonlítottam össze az EKG-val mért indikátorok segítségével. A hipotézis az volt, hogy kutyák esetében különbség van a stresszt kiváltónak vélt, illetve a stresszt nem kiváltónak vélt hangingerek feldolgozása között a mért szívritmus (heart-rate, HR) és szívritmus-variabilitás (heart-rate variability, HRV) alapján. A fenyegető közeledés alatt a megnövekedett HR és a lecsökkent HRV stressz-indukált cselekvést jelez, ami a potenciális veszélyérzet következménye (Gácsi és mtsai, 2013). Ezért a predikcióm az volt, hogy a csontőrző morgás hallgatásának hatására a HR növekedni fog, a HRV pedig csökkenni fog, ami a hang stresszt kiváltó tulajdonságát jelzi.
A kísérletben kutyák, a kutyák gazdái, a kutyák kiképzői és egy kísérletvezető vett részt. Tíz különböző méretű, illetve fajtájú hím és nőstény kutya volt a kísérleti alany. A kutyák MRI-s kísérletekre voltak kiképezve, tehát megfelelő tréningezés hatására képesek voltak több percen át nyugodtan hasalni. A szív felől érkező elektromos ingerületet a test felszínére helyezett elektródákkal lehetett regisztrálni. A kutyák testére 3 elektróda került, 1-1 a mellkas két oldalára, a harmadik pedig a hátára. A kísérlet 8 db 2 perces szakaszokból állt. Az elsőben két percig fejhallgató nélkül, a másodikban fejhallgatóval, a harmadikban pedig ismét fejhallgató nélkül mértük a kutyákat. Ezekben a szakaszokban még nem adtunk a kutyáknak ingert, mivel először a fejhallgató hatását vizsgáltuk. Pár perces szünet után folytatódott tovább a mérés. A maradék 5 db két perces szakaszban a kutyákon végig rajtuk volt a fejhallgató és a fejhallgatón keresztül más kutyák lihegését és csontőrző morgását hallgatták. Ebben az öt mérési szakaszban a hangingerek hatását vizsgáltuk. A negyedik, a hatodik és a nyolcadik szakasz csak lihegő hangokat tartalmazott, míg az ötödik és a hetedik szakasz pedig csak csontőrző morgásokat.
Az eredmények a HRV különböző paramétereiben mutattak szignifikáns különbséget a kísérleti kondíciók között. Az ún. pNNx paraméterek esetében csökkenést lehetett megfigyelni a stressz hatására, de a pNN60 és a pNN80 mutatók bizonyultak a legérzékenyebbeknek, mivel ennél a kettőnél szignifikáns különbség volt a nem stresszes és stresszes élettani állapot között. Ugyanaz volt a különbség iránya a kísérleti alanyainknál, mint az eddigi kutyákkal és emberekkel végzett EKG kísérletekben (Gácsi és mtsai, 2013).
A kísérlet fő eredménye, hogy már 10 kutya segítségével is kimutatható volt olyan élettani változás, amely viselkedésileg nem mutatkozott meg a mérés közben. A mérés statisztikai korlátja az, hogy a 10 kísérleti egyed kevésnek bizonyulhat.
Irodalom:
1. Faragó, T., Pongrácz, P., Range, F., Virányi, Zs., Miklósi, Á. 2010. ‘The bone is mine’: affective and referential aspects of dog growls. Animal Behaviour, 79: 917-925.
2. Gácsi, M., Maros, K., Sernkvist, S., Faragó, T., Miklósi, Á. 2013. Human analogue safe haven effect of the owner: behavioural and heart rate response to stressful social stimuli in dogs. PLoS ONE, 8: e58475.
3. Konok, V., Pogány, Á., Miklósi, Á. 2017. Mobile attachment: Separation from the mobile induces physiological and behavioural stress and attentional bias to separation- related stimuli. Computers In Human Behavior, 71: 228-239.
szerző
-
Turzó Andrea
Kognitív tanulmányok mesterképzési szak (MSc)
mesterképzés (MA/MSc)
konzulens
-
Dr. Andics Attila
tudományos munkatárs, ELTE Etológia Tanszék (külső)
