Spontánbeszéd-jellemzők vizsgálata specifikus nyelvi zavarban

A legtöbb gyerek életének első néhány évében zökkenőmentesen elsajátítja anyanyelvének alapjait, de vannak gyerekek, akik a nyelvelsajátítás folyamatában elmaradnak kortársaiktól, miközben ezt az elmaradást nem magyarázzák érzékszervi, kognitív vagy szociális tényezők; az ilyen típusú nyelvi elmaradást specifikus nyelvfejlődési zavarnak (SNYZ) nevezzük. Miközben az SNYZ-t mutató gyerekek nyelvi nehézségei sztenderd tesztekkel általában jól kimutathatóak és a tünetek a spontán beszédben is megfigyelhetőek, a legtöbb nyelven néhány kiemelt nyelvi jelenség vizsgálata alapján történik a diagnózis, de a nyelvi mutatók természetes nyelvi beszélgetések alapján történő kiterjedt és átfogó vizsgálatára nincs mód, mivel az átírás és a kézi számolások és elemzések rendkívül időigényesek.

Kutatásunk célja specifikus nyelvfejlődési zavart mutató (SNYZ, n=15) és tipikus fejlődésű gyerekek (TF-ÉK-életkorban illesztett kontrollcsoport, n=15; TF-SZK-passzívszókincsben illesztett kontrollcsoport, n=15) spontánbeszéd-jellemzőinek összehasonlítása korpusznyelvészeti eszközökkel. A spontánbeszéd-jellemzők elemzésére és a kapott eredmények összehasonlítására korpusznyelvészeti eszközöket használunk, melyeket további, saját fejlesztésű elemző scriptekkel egészítettünk ki, hogy a folyamat még nagyobb részét automatizálhassuk, ezáltal minél több adatot elemezhessünk. Ilyen eszköz például, szótőmegállapítást és szófaji egyszerűsítést végző POS-tagger, a morfológiai elemző, vagy a CHILDES gyermeknyelvi adatbázis nyelvi elemzést kínáló programcsomagja. A kiegészítő scriptek legfőbb feladata a beszélgetés-átiratok megfelelő formátumra alakítása a későbbi elemzésekhez, valamint alapvető elemzések (pl.: összes szavak száma) elvégzése.

A spontánbeszéd mutatóit különböző szinteken vizsgáltuk: 1) a beszédfluencia általános mutatóiban (összes szószám, átlagos mondathossz, vizsgálatvezetői segítségadás) és megakadásjelenségekben, 2) a használt szavak részletesebb mintázatában (szófajonkénti eloszlások és változatosság, a használt szavak gyakorisági mutatói), 3) nyelvtani mutatókban (toldalékok gyakorisága és változatossága, funkciószavak, toldalékolt és toldalék nélküli alakok aránya).

A fenti módszerek alkalmazása lehetővé teszi a specifikus nyelvfejlődési zavar nyelvi tüneteinek a korábbinál széleskörűbb vizsgálatát természetes nyelvi mintákban, új adatokat kínálva a diagnosztikai eszközök fejlesztéséhez és a heterogén etiológiájú és tünetrendszerű nyelvi zavar természetének jobb megértéséhez.

szerzők

• 
  Báthori Noémi
  Kognitív tanulmányok mesterképzési szak (MSc)
  mesterképzés (MA/MSc)
• 
  Buru Máté Kristóf
  Kognitív tanulmányok mesterképzési szak (MSc)
  mesterképzés (MA/MSc)
• 
  Józsa Fruzsina
  Kognitív tanulmányok mesterképzési szak (MSc)
  mesterképzés (MA/MSc)

konzulens

• 
  Dr. Lukács Ágnes
  egyetemi docens, Kognitív Tudományi Tanszék