Fém-polimer hibrid kötés létrehozása a fém oldal lézersugaras hevítésével
A gépjárművek szerkezeti elemeihez választott anyagok és technológiák fejlesztését elsősorban az ösztönzi, hogy a gyártott jármű önsúlya csökkenjen, miközben a rendeltetés szempontjából lényeges anyagtulajdonságok csak kis mértékben változzanak. A környezetterhelés és a költséghatékonyság nemcsak a felhasználó részére fontos, hanem figyelembe kell venni a jármű teljes életciklusában, azaz a gyártástól a felhasználáson keresztül az újrahasznosításig. Ezeket a szempontokat figyelembe véve jellemezhetőek a fontosabb fejlesztési irányvonalak, amelyek újabb hibrid anyagpárosításokat hoztak és hoznak be a járműgyártásba.
A fém-polimer kötés egy kiemelkedő jelentőségű és egyre elterjedtebb kötéstechnológia, amit számos helyen használnak a járműipar különböző területein. A kötés kialakításának egyik lehetséges megoldása, amikor a koncentrált hőbevitelt lézersugár segítségével hozzák létre. Konstrukciós okokból azonban szükséges esetenként, hogy a kötést a fém oldal hevítésével kell kialakítani, mert az összekötendő műanyag elemhez nem lehet hozzáférni.
Az irodalmi források és a megkívánt fejlesztési trendek alapján az a célkitűzésem, hogy más kutatásokkal ellentétben nem a transzparens műanyag irányából, hanem a fém oldal hevítésével hozom létre a hibrid kötést. Munkámat arra a feltevésre alapozom, hogy a megfelelő technológiai beállításokat felhasználva elegendő hőmennyiség áramlik át a fémlemez hátoldalára ,hogy a műanyaggal adhéziós hibrid kötés alakuljon ki.
A lézersugárral létrehozott kötések minőségének különböző befolyásoló paraméterei vannak, ezek közül legfontosabbak a lézersugár teljesítménye, az előtolás sebessége és a lézersugárfolt mérete illetve az összekötendő anyagok felületi tulajdonságai. Ezen paraméterek bármelyikének megváltoztatásával más és más kötésgeometriát eredményez.
Tudományos munkámban megvizsgálom a CO2 lézersugárral létrehozott hibrid kötés tulajdonságait az S235 és PMMA minőségű lemezek között. Szakító vizsgálatok alapján hasonlítom össze a különböző technológiai paraméterek hatását a kialakult kötésre. Továbbá mikroszkópi felvételek alapján keressük az összefüggéseket a kialakult adhéziós kötés szerkezete és annak mechanikai tulajdonságai között.
