A kari TDK szervezése, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar tehetséges TDK hallgatóinak hazai és nemzetközi konferencia részvételének és publikálásának támogatása (2016-17)

Rövid szakmai beszámoló

A pályázati program egyik fő célja a Kari szintű TDK szervezéséhez szükséges dologi kiadások fedezetének megteremtése, amelyek segítségével gördülékenyebbé és hatékonyabbá tehető a Kari TDK konferencia szervezése és lebonyolítása. A pályázati program másik fő célja a legsikeresebb TDK hallgatók eljuttatása hazai és nemzetközi konferenciákra, valamint azokon a tudományos eredményeik megjelentetése az ezzel kapcsolatos költségek fedezésével.

A Kari TDK 2016. november 17-én került megrendezésre. A Kari TDK konferencián 31 hallgató 30 dolgozattal vett részt. A hallgatók az alábbi 5 szekcióban indultak: Anyagvizsgálat (7 dolgozat), Járművek (5 dolgozat), Közlekedésautomatika (7 dolgozat), Közlekedésgazdaság, logisztika (6 dolgozat), Közlekedésszervezés (5 dolgozat). 

A TDK konferencia lebonyolítását követően került sor a TDK eredményekben kiemelkedő hallgatók tudományos munkájának további támogatására. Ennek keretében összesen 2 hallgató részesült nemzetközi konferencia részvétel támogatásban, amely minden esetben együtt járt tudományos publikációk megjelentetésével is. A pályázati program segítségével így összesen 2 nemzetközi konferencia előadás született. A hallgatókat útiköltség térítés, szállásköltség térítés és konferencia részvételi díj támogatás formájában segítettük, és a támogattuk a felkészülésüket.

A támogatásban részesült hallgatók kutatási témái

Smart Cities Symposium, 2017. május 25-26., Prága, Csehország

A városi áruszállításon belül a bevásárlóközpontok ellátása egy jelentős feladat, amellyel a korábbiakban még nem foglalkoztak rendszerszinten Budapesten, ahol 18 bevásárlóközpont található, ezek pedig jelentős gócpontok a city logisztika szempontjából, és jelenleg nincsen lehetőség az áruszállítások közös rendszerbe integrálására. Budapest Magyarország legnagyobb városa, területe 525,2 km2, lakossága pedig több, mint 1.750.000 fő. Ebben a városban 2015 végén 32.405 kiskereskedelmi üzlet volt, közülük több, mint 3000 bevásárlóközpontokban. Ebből látható, hogy a város kiskereskedelmi üzleteinek kb. 10%-a 18 pontba koncentrálódik. 2015 nyarán kezdtünk el foglalkozni a bevásárlóközpontok logisztikai jellemzőivel és kidolgoztunk egy módszertant, amely alkalmas a budapesti plázák áruforgalmával kapcsolatos city logisztikai jellemzők vizsgálatára. Ezzel a módszertannal összesen három bevásárlóközpont több, mint 300 üzletéről gyűjtöttünk adatokat. Ezt követően készítettünk el egy a bevásárlóközpontok áruellátásának vizsgálatára alkalmas, mezoszkópikus szintű szimulációs modellt. Ez a szimulációs modell alkalmas arra, hogy megmutassa nekünk, milyen előnyökkel járhat a jelenlegi helyzethez képest az, hogy ha a beszállításokat közös rendszerbe szervezzük és a bevásárlóközpontok áruellátási rendszerébe áruforgalmi zsilipeket és konszolidációs központot iktatunk be.

Szigeti Szilárd: Information management of demand-responsive mobility service based on autonomous vehicles

10th International Scientific Conference Transbaltica 2017: Transportation Science and Technology, 2017.05.04.-05., Vilnius, Litvánia

Az autonóm jármű technológia megjelenése alapjaiban változtatja meg a városi közlekedést, szerepe jelentős a városi mobilitási formák átalakulásában. Az autonóm járműveken alapuló közlekedési módok a következők: egyéni jármű, igényvezérelt közösségi közlekedés kis és közepes méretű járművekkel, nagy kapacitású közösségi közlekedés a gerincvonalakon. Autonóm járművekkel megvalósítandó telematika alapú, megosztott, igényvezérelt mobilitási szolgáltatás bevezetése új információkezelési módszerek megjelenését igényli. Ennek megfelelően a kutatás célja a meglehetősen összetett információs rendszer struktúrájának és működésének modellezése, folyamat-orientált top-down megközelítés alkalmazásával, figyelembe véve mind az üzemeltetőket, mind a felhasználókat. Mivel az utasok számára elérhető funkciók a fejlett információs szolgáltatás kulcsai, kidolgoztuk a személyre szabott funkciókkal rendelkező mobilalkalmazás koncepció-tervét. A kutatás fő kérdései az alábbiak voltak: hogyan lehet modellezni az információs rendszer architektúráját és funkcióit, milyen adatstruktúrára van szükség, valamint milyen funkciók szükségesek a mobil alkalmazásban. Az eredmények kiindulópontként szolgálhatnak az innovációs és fejlesztési projektekhez, amelyek a fő- vagy háttér komponensek megvalósítását, valamint az információkezelési folyamatok tervezését célozzák.

A projekt a Nemzeti Tehetség Program keretében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő lebonyolításában valósul meg (a pályázat azonosító jele: NTP-HHTDK-16-0001). A projekt címe "A kari TDK szervezése, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar tehetséges TDK hallgatóinak hazai és nemzetközi konferencia részvételének és publikálásának támogatása”.