Regisztráció és bejelentkezés

Újrahevítések hatása ólommentes forraszanyag nedvesedési tulajdonságaira

A kondenzált anyagok felületei és a fázisaikat elválasztó határfelületek állapota eltér a termodinamikai egyensúlytól. Ennek ismert oka, hogy a tömbi állapotra jellemző atomi koordinációs környezet itt megsérül. Emiatt különleges fizikai és kémiai tulajdonságok fellépésének színhelye a természetes és mesterséges (műszaki) anyagok határfelületei. A felületi (pl. nedvesítési) jelenségek ezért folyamatos, már évszázados kutatás tárgya.

A XXI. században az információs társadalom korában nélkülözhetetlenek az elektronikai termékek, amelyekben az építőelemek kötéseinek létrehozásánál a lágyforrasztást alkalmazzák leggyakrabban. Ma már a közlekedésben is nagy szerepe van az elektronikának! Az autóipari gyártók a legújabb modelljeikhez már olyan rendszereket adnak felszereltségként, amik megkönnyítik a fogyasztók életét, mint például az adaptív sebességtartó automatika (ACC), sávfigyelő rendszer (LDW), vagy akár a parkoló asszisztens (APA). Ezeket a rendszereket működtető elektronikák több száz vagy akár több ezer forrasztott kötésből állnak, ezért ilyen kiemelt jelentőségű a határfelületi jelenségek mélyebb megértése és kutatása.

A forrasztásoknál a munkadarabok hőkárosodása nélkül, a szétterülő forraszanyag létesít kapcsolatot az alkatrészek között. A forraszanyagok nedvesítési tulajdonságainak alapos ismerete elengedhetetlen az optimális kötés létrehozásához.

A szerző a Gépjárművek és Járműgyártás Tanszéken kapcsolódott be egy átfogó vizsgálatba, melyben forrasztási technológiák során alkalmazott újrahevítések (reflow) nedvesedés változtató hatását vizsgálta az iparban legelterjedtebben használt SAC305 típusú, ólommentes forraszpaszta rézlapon való alkalmazásával. Vizsgálta továbbá, hogy miként befolyásolja a légköri oxigén által, a réz felületén létrejövő oxid réteg a forraszpaszta nedvesítő tulajdonságát.

A munka kutatási eredményeiből kiderül, hogy több újrahevítést alkalmazó forrasztott kötéseknél mikor érdemes a költségesebb védőgázas atmoszférát választani annak érdekében, hogy a kötés megfelelően kialakuljon. A tudományos munka folytatásában a kísérleteket kiterjeszti további forraszötvözetekre és szubsztrátokra is.

szerző

  • Acél Artúr Benjámin
    járműmérnöki
    nappali

konzulensek

  • Dr. Weltsch Zoltán
    adjunktus, Gépjárműtechnológia Tanszék:
  • Dr. Hlinka József
    egyetemi adjunktus, Gépjárműtechnológia Tanszék:

helyezés

Jutalom