Metrikák és kapcsolódó indikátorok definiálása a city logisztikában használt csomagautomata topológiák térbeli tulajdonságainak értékelésére
A kutatásom célja egy minősítő modell létrehozása, amivel bármelyik város tekintetében vizsgálható a csomagautomata topológia. Hipotéziseim egy lehetséges módszertan alkalmazásával igyekszem alátámasztani. Ezt dolgozatomban a Budapesten kiépített csomagautomaták példáján keresztül mutatom be. A fővárosban több logisztikai cég kitelepített egységeit figyelem meg részletesebben.
Elsődleges hipotézisem, hogy az automaták a piaci versengés miatt organikusan és konszolidálatlanul lettek kitelepítve, figyelmen kívül hagyva más cégek közeli átvevő pontjait. Ezt a feltételezésem a vállalatok saját, online felületén elérhető csomagautomata keresőinek használata által gyűjtött koordinátákon, valamint a fővárosra vetített, egy század fok léptékű raszterhálón végzett számítások segítségével igyekszem beigazolni. A módszertan tartalmaz terület alapú és térbeli közelségi mutatószámokat, illetve két szóródási mutatót. Egyik a centrális szóródás, ami a pontok koordinátái és a raszter sarokpontjai között számolt távolságok átlagát szemlélteti, a másik a közelségi szóródás, amely a koordináták egymástól vett átlagtávolságait hivatkozik megmutatni. Az ez alapján definiálható raszter klasztereket két külön indikátorból (az értékek átlagos eltéréséből eredő ingadozásából, valamint a szórásukból számított varianciából) kialakított pontfelhő szemlélteti.
Másodlagos hipotézisem, hogy a kialakított csomagátvételi pontok hiába szolgálják ki a környezetükben ébredő igényeket, ha nem használják ki a teljes kapacitásukat, ezáltal hasznos területet vesznek el a várostól és fenntartásuk akár más célra is fordítható erőforrást igényel. Alátámasztásnak egy kapacitás becslő eljárás, egy statisztikai alapokon nyugvó csomagforgalom-keltési modell, illetve az ez alapján vizsgálható feltételezett kihasználtság szolgál, amihez a 2022-es évi, belföldi csomagrendelésekről gyűjtött információkat, valamint Budapest demográfiai adatait veszem alapul. A legkisebb, területi alapon rendelkezésre álló, lakossági adathalmaz alapján a raszterek kerületekre való felosztása, ezenkívül a csomagautomaták rekeszekre való bontása tovább pontosítja az eredményeket. A mutatószámok korosztály (18-tól 64 éves korig 9 csoportra bontva), csomagméret (kicsi, közepes és nagy), illetve kerület alapján (1-23) vannak osztályozva.
szerző
-
Uglik Zalán Tiborc
Logisztikai mérnöki
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Bóna Krisztián
egyetemi docens, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék
