Budapesti rakodóhelyek city logisztikai szempontú elemzése
A koncentrált rakodóhelyek fejlesztése napjainkban rendkívül fontos, mert a városellátási folyamatok egyik meghatározó szűk keresztmetszetei a rakodási folyamatok. Bár Budapesten 650-750 koncentrált rakodóhely áll rendelkezésre (főként a körutak, a sugárutak, és a sétálóutcák mentén), ezeknek jelenlegi működése nem megfelelő, ezt több korábbi kutatás is igazolta. Jelentős nehézségeket okoz, hogy a rakodók néhány területen túl sűrűn helyezkednek el, míg máshol hiány van belőlük, mindezek mellett pedig sok esetben nem elegendően nagyok, ezáltal veszélyeztetve az áru- és személybiztonságot. A rossz telepítés miatt az áruszállítási igények dinamikus változásait nem tudják lekövetni a statikus állapotú rakodóhelyek. Ebből is következik, hogy a rakodók időbeli kihasználtsága kiegyenlítetlen, valamint a szállítási szereplők közti kommunikáció is igen nehezen oldható meg a szervezetlenség miatt. Az áruszállító közúti járművek többsége csúcsidőben érkezik, a hajnali és az éjszakai órák kihasználatlanok. További probléma, hogy a rakodást nem megfelelően ellenőrzik, szankcionálják, illetve a jogi szabályozás sem egységes.
A korábbi években a BME ALRT City Logisztikai Kutatócsoportjában már több kutatást is végeztek a budapesti rakodóhelyekkel kapcsolatban, azonban ezen mérések során az üzletek szemszögéből vizsgálták a folyamatokat. Ezzel szemben a mi kutatásunk célja a rakodóhelyek, és az azokon történő rakodási folyamatok vizsgálata. Erre azért van szükség, mert ebben a témában ilyen jellegű információk még nem állnak rendelkezésre, nem ismerjük a rakodási folyamatok időbeli jellemzőit. Ezen adatok hiánya miatt city logisztikai szempontból nem tudunk releváns következtetéseket levonni, nehéz fejlesztési javaslatokat tenni a budapesti rakodók megfelelő kialakításával és elhelyezésével kapcsolatban, illetve nehéz megfelelően méretezni a rakodók rendszerét. Olyan mértékben nincsenek adatok a rakodók kihasználtságáról, foglaltságáról, valamint arról, hogy milyen folyamatok zajlanak rajtuk, hogy megbecsülni sem lehet, hogy számuk elegendő, kevés vagy sok, illetve megfelelő helyen és sűrűséggel vannak-e elhelyezve.
A tanulmányunk fő célja, hogy fejlesztési javaslatokat fogalmazzunk meg Budapest city logisztikai rendszerének zöldebbé tétele érdekében a koncentrált rakodóhelyekhez kapcsolódó fejlesztésekkel, innovatív megoldások bevezetésével, felhasználva a kutatásunk során végrehajtott mérések eredményeit. Kutatásunk távlati célja olyan rakodóterületek és rakodóhelyek kialakítása, amelyek egyszerre több igénypontot hatékonyabban ki tudnak szolgálni, ezáltal csökkentve a városi utak zsúfoltságát és a rakodási folyamatok által okozott fennakadásokat, így elősegítve a főváros zöldebb, city logisztikai szempontból fejlettebb, biztonságosabb és költséghatékonyabb áruelosztását. Emellett a kidolgozásra kerülő megoldások a későbbiekben pedig más városokra is alkalmazhatók lesznek, ahol a city logisztikai rendszerekben hasonló problémák jelennek meg.
szerzők
-
Tihanyi Janka
Logisztikai mérnöki
alapképzés (BA/BSc) -
Ráduly Nóra
Logisztikai mérnöki
alapképzés (BA/BSc)
