Budapest barna zónáinak city logisztikai célú felhasználási lehetőségeinek elemzése

Tartalmi összefoglaló:

Budapest barna zónáinak city logisztikai célú felhasználási lehetőségeinek elemzése

Szerző: Losonczi Dávid

4. évfolyam

E-mail cím: davidlosonczi@gmail.com

Konzulens: Dr. Bóna Krisztián

Elérhetőség: BME „L” épület I. emelet 6.szoba

E-mail cím: krisztian.bona@logisztika.bme.hu

A TDK dolgozatom témája a budapesti logisztikai, szállítási tevékenységeinek fejlesztését vizsgálja. Az most is látható, hogy a város történelmi magjában jelentős problémát okoz az áruutánpótlás biztosítása, főleg olyan módon, mellyel sem a város lakóit, sem a közúti forgalmat nem akadályozzák. Erre a problémára minél hamarabb kell megoldást találni. Ezt sürgeti az is, hogy a város szabadon felhasználható területei rohamosan fogynak, köztük a barna zónák is. Célom egy olyan city logisztikai rendszer bemutatása, mely segítségével kezelni lehet a város logisztikával kapcsolatos problémáit. Erre egy olyan modell alkalmas, ami szabályozza, kezeli a központba áramló áruk mennyiségét, összetételét, kezelését. Az alkalmazott modell alapját a városban fellelhető barna övezetek adják. Mivel Budapest az elmúlt évtizedekben jelentős változáson ment át, igen nagy kiterjedésű barna zónával rendelkezik. Ezek nagy része kihasználatlanul van hagyva, így lehetőséget ad arra, hogy logisztikai tevékenységet végző létesítmény alapját képezze. Ilyen tevékenység lehet, városi konszolidációs központ és cross docking átrakó. Dolgozatomban ezt a kettőt fogom vizsgálni.

A városi konszolidációs központok helyét a Budapest külsőbb területein lévő nagy összefüggő barna zónái adják. Itt lehetőség van arra, hogy a beszállítóktól érkező árukkal különböző logisztikai tevékenységet végezzünk. Itt megtörténik az áruk konszolidációja, illetve a városközpont felé már nagyobb volumenben történik a beszállítás, kihasználva az alternatív szállítási módokat, úgy, mint a városi villamos vonalakon a teher villamost és a különböző elektromos tehergépjárműveket. A dolgozatomban azt fogom megvizsgálni, hogy ezen létesítmények létrehozására, hol van lehetőség, és hogyan lehet az optimális területet kiválasztani a meglévő barna zónák közül.

A cross docking átrakók a város belső kerületeiben helyezkedhetnek el. Azért van erre szükség, mert a nagy volumenben beérkező árut, ha az igénypontokra közvetlenül ráterheljük, akkor a jelen probléma ugyanúgy megmarad, az áru továbbra is kezelhetetlen. Ezen létesítmények segítségével lehetőség nyílik arra, hogy az egyszerre nagy mennyiségben beérkező árut átmenetileg kezelni, irányba állítani, konszolidálni lehessen. Ezeket az átrakókat a Duna és a nagykörút között elhelyezkedő területen megtalálható barna zónákban lehet elhelyezni. Ezek a most üresen álló foghíj telkek, nem megfelelően felhasznált területek. A dolgozatomban bemutatásra kerül ezek ismertetése, az optimális cross docking átrakók számának meghatározása, illetve az optimális barna területek kiválasztásának bemutatása.

szerző

• 
  Losonczi Dávid
  logisztikai mérnöki
  nappali

konzulens

• 
  Dr. Bóna Krisztián
  egyetemi docens, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék

helyezés