Intelligens eszközök alkalmazása a városi közös rakodóhelyek fejlesztésére
Az Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék City Logisztikai Kutatócsoportjának tagjaként már több éve veszek részt city logisztikai kutatásokban, amelyek egy fontos területe az úgynevezett városi koncentrált igénypont-halmazok logisztikai rendszereinek vizsgálata. Ezen rendszerek esetén rendkívül kis területen, nagyszámú igénypont helyezkedik el, amely nagy áruforgalmi igényeket is generál.
A korábbi kutatások során a koncentrált igénypont-halmazok esetében számos kihívás és jövőbeli feladat került azonosításra, amelyek egy része a kapcsolódó közforgalmú rakodási területek (közös vagy koncentrált rakodóhelyek) problémáival van összefüggésben. A jelenlegi kutatás célja elsősorban a városi bevásárlóövezetekre fókuszálva annak vizsgálata, hogy a különböző intelligens technológiák integrációjával hogyan fejleszthetők a közforgalmú rakodóhelyek.
Napjainkban az e-kereskedelem újabb szintre lépett, több kutatásból is kiderült, hogy a hazai online kiskereskedelmi forgalom 2019-ben elérte a 781 milliárd forintot, ami 17 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az előrejelzés szerint ez akár 2024-re meghaladhatja az 1700 milliárd forintot is. A belföldi online vásárlások gyakorisága évről évre növekszik, ami azt is jelenti, hogy a kiszállítások gyakorisága is meredeken emelkedik, ezzel jelentős terhelést okozva a városi forgalomnak is, a 2020-as járványhelyzet pedig csak tovább növelte az online vásárlások részarányát. Ezek alapján tehát mindenképp érdemes foglalkozni azzal, hogy ezt a megnövekedett áruszállítási problémát milyen, lehetőleg minél hatékonyabb és környezetbarátabb módon lehetne megoldani.
Ebben a dolgozatban elsőként bemutatom a jelenlegi city logisztikai helyzetet Budapesten, külön kitérve arra is, hogy milyen intézkedések kerültek bevezetésre a városi áruszállítás területén. Ezt követően részletezem, hogy milyen problémák merülnek fel általánosan, illetve kifejezetten a közös rakodóhelyekkel kapcsolatban, ami új irányok felé fordulásra ösztönöz. Majd összegzem, melyek azok a kapcsolódó egyetemi kutatások, illetve külföldi megoldások, amelyek jó kiindulási alapot nyújthatnak a későbbi fejlesztéseknek. Végül pedig megvizsgálom, hogy a különböző intelligens eszközök bevonása, mint például pick-pack pontok, csomagautomaták alkalmazása, intelligens rakodók kialakítása, autonóm áruszállító járművek és drónok dokkolásának lehetővé tétele hogyan segíthetnék elő a jelenleg működő city-logisztikai rendszer fejlesztését, különösen a rakodási területekre vonatkozóan.
