Városi koncentrált igénypontok áruellátási rendszerének matematikai és szimulációs modellje
Koncentrált igénypontoknak nevezzük azokat az igénypontokat, ahol kis területen nagyszámú üzlet helyezkedik el, relatíve nagy áruforgalommal, valamint nagy vásárlóforgalommal. Ilyen igénypontok például a bevásárlóközpontok, a hipermarketek, a bevásárlóutcák, a piacok vagy a repülőterek. Korábbi feltételezéseink, valamint korábbi projektek tapasztalatai szerint ezek a koncentrált igénypontok jelentős áruforgalmat, és ezáltal környezet- és zajterhelést okoznak, miközben a logisztikai rendszereik nem megfelelően vannak kialakítva, viszont a külföldi példák azt mutatják, hogy az ezekre kidolgozott, többlépcsős city logisztikai rendszerek jelentős teljesítmény- és kibocsátáscsökkenést hozhatnak.
Kutatásunk korábbi fázisaiban elsősorban a bevásárlóközpontokra koncentráltunk. Első lépésben kidolgoztunk egy standard vizsgálati módszertant, mellyel 3 bevásárlóközpontot és a Váci utca bevásárlóövezetet is részletesen felmértük, így napjainkra közel 500, koncentrált városi igénypontokhoz tartozó üzletről részletes adatokkal rendelkezünk. Ezek az adatok lehetővé tették a logisztikai folyamatok részletes megismerését, valamint alátámasztották a feltételezett problémákat is, így 2016 második felében megkezdtük a budapesti koncentrált igénypontok jelenlegi city logisztikai rendszerének, valamint többlépcsős új city logisztikai rendszerek működésének mezoszkópikus szintű modellezését. A modellezés során elsőként a beszállításokhoz tartozó fizikai folyamatokat modelleztük, majd elkészítettük a költségstruktúra matematikai modelljének leképezését, végül pedig beépítettük a szimulációs modellbe az inverz logisztikai folyamatokat is, így megkaptuk a teljes rendszer matematikai és szimulációs modelljét is.
Ebben a dolgozatban a kétéves modellező munka fő eredményeit fogjuk összefoglalni, elsősorban a modellezett folyamatok részletes matematikai modelljét, amely a későbbiekben lehetővé teszi majd azt, hogy a szimulációs modellt egyszerűen felépíthessük bármely specifikus szimulációs szoftverben. Ezen felül részletesen bemutatjuk a szimulációs futtatások teljes rendszerre vonatkozó eredményeit és a hozzájuk tartozó érzékenységvizsgálatokat, amelyek mind azt mutatják, hogy egy ilyen, konszolidációs központot és áruforgalmi zsilipeket alkalmazó többlépcsős új rendszer a teljesítmények és a költségek terén is jelentős megtakarításokat eredményezhet. Utolsó lépésként bemutatjuk a további terveinket, azon belül is elsősorban a specifikus, ellátási láncok szimulációjára is alkalmas szoftver kiválasztását.
