A kecskeméti repülőtér vegyes felhasználásának gazdasági lehetőségei
A légiforgalom elengedhetetlen létesítménye a légikikötő. Manapság szinte az összes nagyváros rendelkezik már minimum egy saját repülőtérrel, és az újszerű Hub&Spoke rendszernek köszönhetően számos kisebb, félreeső városban is megtelepedtek újabb kis repülőterek.
Nem csak újonnan lehet repülőteret létrehozni, számos elhagyatott, főleg volt katonai bázis is rendelkezésre áll ilyen célra. Magyarországon a rendszerváltás után jó pár példát is láthattunk erre, például a debreceni repülőtér is eredetileg katonai bázis volt. A külön civil és külön katonai felhasználáson kívül létezik egy hibrid felhasználási lehetőség is, a vegyes felhasználású repülőterek. Ennek a lényege, hogy az adott bázison a katonai üzem mellett polgári forgalom is van a repülőtéren. Azért előnyös, mert ezeken a repülőtereken az alapvető infrastrukturális elemek már rendelkezésre állnak, ugyan akkor nincsenek igazán kihasználva a katonai üzem mellett, számos gazdasági lehetőség rejlik még bennük.
A szakmai gyakorlatomat az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison töltöttem, és ez alatt az idő alatt kerültem kapcsolatba a vegyes felhasználású repülőtér fogalmával, amely épp aktuális téma a bázis életében.
A dolgozatom első fejezetében a polgári-katonai üzemű repülőterek jogi szabályozásának lehetőségét mutatom be. Külföldön léteznek ilyen típusú repülőterek, amelyek jól működnek. Egy európai és egy egyesült államokbeli példát is bemutatok ennek a tükrében.
A második fejezetben teljes egészében a kecskeméti bázisról van szó. Először általános betekintést nyerhetünk a repülőtérről, annak történelmétől illetve működéséről. Ebben a fejezetben végzem el a repülőtér környékének vizsgálatát abból a szempontból, hogy miért érdemes vegyes felhasználásúvá tenni a bázist. Ezután a hely általános felmérése következik, kitérve a repülőtér fontos elemeire.
A harmadik fejezetben a vegyes felhasználás lehetőségét vizsgálom, külön az utas és a cargo oldali szempontból. Kesserling-módszer alkalmazásával kiválasztom a lehetséges helyszínt, és megvizsgálom a civil rész kialakításának gazdasági és személyzet menedzsmenti lehetőségeit is.
szerző
-
Boldizsár Adrienn
Közlekedésmérnöki
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Kővári Botond
egyetemi docens, Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék
