Légi forgalmi irányítást támogató információs rendszer tervezése
Az Unió célkitűzéseit és hosszú távú terveit rögzítő ATM Master Plan tartalmazza, hogy szét
kell választani a léginavigációs szolgáltatót a léginavigációs infrastruktúrát üzemeltetőtől. Így
a jelenlegi egyszereplős piac a következő szereplőkre oszlana:
• léginavigációs szolgáltatókat nyújtó társaságok,
• léginavigációs infrastruktúrát nyújtó társaságok (pl. radar és meteorológia
berendezések üzemeltetése),
• adatközpontok (szerepük az infrastruktúra által gyűjtött adatok gyűjtése és továbbítása).
A versenyképesség hosszú távú megtartásához a léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó
társaságnak fel kell mérnie, hogy milyen adatokkal rendelkezik és ezt milyen formában tudja
továbbítani mások számára.
A másik léginavigációs szolgáltatókat érintő probléma a digitalizáció előretörése, ugyanis az
adatközpontú fejlesztések jellemzően nem kerültek előtérbe, a gyűjtött adatok jelentős része
nehezen nyerhető ki a forrásrendszerekből. Számos SESAR projektben felmerült olyan
adatigény, amire szüksége van a projektgazdáknak a léginavigációs szolgálatóktól, ők azonban
ezeket műszaki készültség hiányában nem tudták kiadni.
A TDK keretében azonosítom és kategorizálom (léginavigációs szolgáltatások, funkciók és
szervezeti egységek) a légiforgalom-irányításban gyűjtött adatcsoportokat a következő
szempontok szerint:
• Ki gyűjti az adatot?
• Milyen formában/ gyakorisággal gyűjti az adatot?
• Az adat milyen léginavigációs funkciót lát el?
• Az adatok mely forrásrendszerben képződnek?
Felmérem, hogy a fent megnevezett problémákkal kapcsolatban milyen adatigények
merülhetnek fel a következő szempontok szerint:
• Kinél merül fel adatigény?
• Milyen formában / gyakorisággal van szüksége adatokra?
• Milyen célból használja fel ezeket az adatokat?
• Hogyan szerezte be eddig a szükséges adatokat?
A légiforgalmi irányításban gyűjtött adatok és az adatigények összevetésével meghatározható
szervezeti egységenként az adatok információértéke, valamint felállíthatóak a kapcsolati hálók
(az adatot képező forrásrendszerek és a felhasználók között). A kapcsolati hálók ismeretében
javaslat tehető az adatigények optimális kiszolgálási módjára (adott informatikai rendszer
felépítése, architektúrája). A kapcsolati hálók meghatározása az adatigények optimális
kiszolgálását alapozza meg, így jelentősen hozzájárul a légi forgalmi irányítás
hatékonyságának fokozásához
