Fordulási ráták becslése körforgalmakban, különböző becslési módszerekkel
A forgalmi modellezési feladatok során a keresztmetszeti forgalomszámlálásokon kívül a csomópontok fordulási rátáinak (azaz hogy egy adott irányból melyik irányba, milyen arányban haladnak tovább a járművek) ismerete is fontos. A ráták mérése legtöbbször kézi csomóponti forgalomszámlálással történik, ez pedig időigényes és költséges lehet, körforgalmaknál pedig a valós idejű mérés még több nehézséggel jár.
A TDK dolgozat célja különböző eljárások vizsgálata körforgalmak fordulási rátáinak becslésére. A hagyományos módszereken túl a korszerű, állapottér elméleti becslők is megvalósításra kerülnek (Kalman-szűrő, mozgó horizontú becslő). A becslések alapját a körforgalmak ágain a csomópontba behajtó és kihajtó forgalom adja. Így a költséges csomóponti méréseket felválthatja automatizált keresztmetszeti mérés egy megfelelő becslő eljárás alkalmazásával.
A dolgozatban ismertetésre kerülnek a kidolgozás során alkalmazott becslő módszerek, a különböző forgalomszámlálási módok, majd a fordulási ráták becslésének külföldi kutatásai és példái. Valós forgalomszámlálások alapján történik a különböző becslő algoritmusok kalibrációja, pontosságukat pedig teljesítménymutatókkal, hibákat és eltéréseket jellemző mérőszámokkal jellemezzük.
A TDK dolgozat célkitűzése tehát az is, hogy különböző forgalmi szituációk esetében ajánlást adjon a megfelelő becslési módszerre, valamint arra, hogy milyen hangolással érdemes alkalmazni az adott módszert.
szerző
-
Gressai Mánuel
Közlekedésmérnöki
mesterképzés (MA/MSc), nappali
konzulens
-
Dr. Tettamanti Tamás
egyetemi docens, Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
