A MOL Bubi „közbringa” rendszer forgalmi adatainak adatbányászati és térinformatikai elemzése üzemeltetési és fejlesztési szempontból
Napjainkban a kerékpározás újra egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Mondhatjuk, hogy szinte reneszánszát éli. Európa lakosságának közel háromnegyede városokban él, amely városok a motorizációs szint emelkedésével nem csak közlekedési, de környezeti problémákkal is küzdenek. Ezekre a problémákra nyújthatnak megoldást a kerékpáros és gyalogos infrastruktúrafejlesztések, a közösségi közlekedési és megosztáson alapuló rendszerek, valamint az intelligens megoldások alkalmazása.
Jan Gehl, koppenhágai várostervező így ír könyvében: „Megformáljuk városainkat - aztán azok formálnak minket.” Jól mutatja kijelentése, hogy az egyes közlekedési fejlesztések kínálati rendszerben működnek. Ha egy közlekedési alágazatnak a fejlesztések által kedvezünk, akkor szimpatikussá válik a felhasználók szemében. Így ha kerékpárosbarát intézkedéseket folytatunk, akkor elérhető, hogy azok is két kerékre üljenek, akik korábban elképzelhetetlennek tartották ezt. Ez gyakorlatilag igénygenerálás vagy igénybefolyásolás, amelyet a fenntartható közlekedés biztosítása érdekében teszünk .
Korábban Budapesten a kerékpáros fejlesztések hiánya miatt szinte csak szubkultúraként jelent meg a városi kerékpározás, azonban ma már a kerékpáros újításoknak köszönhetően nem csak egy társadalmi csoport ül két kerékre. Egyik ilyen fontos közlekedésfejlesztési projekt volt a MOL Bubi közösségi kerékpáros közlekedési rendszer üzembe helyezése 2014-ben.
A rendszer üzemeltetésében a legnagyobb kihívást a gyűjtőállomáson lévő kerékpárok és szabad dokkoló állások számának elosztása jelenti. Aktív Bubi felhasználóként magam is gyakran tapasztalom, hogy az állomások teljesen üresek vagy telítettek, vagy éppen bérlés nem kezdeményezhető az adott állomáson. A rendszer sikere szempontjából fontos, hogy a fejlesztések és bővítések jól átgondoltak legyenek, a jelentkező igények kielégítését szolgálják. Gazdaságilag pedig nagy kérdés, hogy kik alkotják a rendszerbe bevonzható felhasználók csoportját, ill. hogyan lehet bővíteni azok.
Az adatbányászat módszerének használatával olyan összefüggések is feltárhatók a forgalmi adatokban, amelyek más módszerrel nem jeleníthetőek meg. Az adatbányászat tehát nem csak egyszerű adatbázis vizsgálatot, hanem az adatok részletes analízisét és rejtett összefüggéseinek feltárását is jelenti különböző gépi tanuló algoritmusokon keresztül. Más városok közösségi kerékpáros közlekedési rendszereinek részletes forgalmi elemzése bizonyítja, hogy az üzemeltetési hiányosságok javíthatók, a felhasználók széles körben megismerhetők. Továbbá a városi kerékpározási szokások feltérképezhetők, jelentős segítséget nyújtva a közlekedéstervezőknek.
Dolgozatomban egy részletes történelmi és módszertani áttekintés után a 2015-ös év Bubi bérlési adatokat vizsgálom meg többféle szempontból. Egyrészt általános megállapításokat teszek a rendszerhasználatra vonatkozóan, majd adatbányászati és térinformatikai elemzést végzek. Többek között az egyes gyűjtőállomások forgalmi jellegzetességeire, területi függőségekre és jellegzetes bérlési szokásokra szeretnék hangsúlyt fektetni. Végül a vizsgálatok eredményei által ajánlásokat, fejlesztési lehetőségeket teszek a rendszer jövőbeli megújítása és a gördülékeny üzemeltetés elérése érdekében.
szerző
-
Béres Orsolya Katalin
Közlekedésmérnöki
mesterképzés (MA/MSc), nappali
konzulens
-
Dr. Tettamanti Tamás
egyetemi docens, Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék
