Regisztráció és bejelentkezés

Különböző kiépítésű körforgalmak vizsgálata és összehasonlító analízise jelzőlámpás csomóponti irányítással VISSIM szimulátorban; értékelő módszertan készítése a körfogalom kiépítés indokoltságának eldöntéséhez forgalmi és hálózati jellemzők alapján

A forgalomirányításban elsősorban a biztonság és a teljesítőképesség maximalizálására kell törekednünk a költségeket sem figyelmen kívül hagyva. Lakott területen haladva nagyságrendekkel több csomóponttal találkozunk, mint külterületen. Itt lényegében a csomópontok határozzák meg az út kapacitását. Ezért is fontos a csomópontok kialakításával foglalkozni.

A biztonság növelhető, ha minimalizáljuk a konfliktuspontok számát. A legjobb, ha egyáltalán nincs. Egy négyágú csomópontban például, ha nem tiltunk egy irányt sem, akkor 24 konfliktuspontunk van. Ez körforgalommá alakítás után négyre csökken. Ha jelzőlámpás forgalomirányítást választunk, a 24 pont megmarad, azonban időben elválaszthatók, így lényegében megszűnnek.

Az áteresztőképesség több tényezőtől is függ. A körforgalom egymásba fésüli az irányokat, a balra kanyarodás kiküszöbölésével egyszerűsíti a csomóponton való átkelést, általában növelve ezzel a kapacitást. Ebből viszont az is következik, hogy nem lehet kitüntetni egyik irányt sem, így egy főútvonalra építve lassítja azt. Nagyobb forgalom esetén pedig könnyen telítődik, eléri kapacitása határát és torlódást okozhat. A kapacitását növelhetjük a körforgalom átmérőjének növelésével, két vagy többsávúvá bővítésével, spirál vagy turbó körforgalommá alakítással.

Jelzőlámpás irányítás esetén általában nem szükséges elsőbbségadás miatt lassítani, hálózatban pedig egymáshoz hangolhatók a szomszédos csomópontok, így biztosítható a folyamatos haladás is. A veszteség a fázisok közötti váltásoknál jelentkezik, ugyanis a konfliktusok elkerülése érdekében szükséges időt hagyni minden fázis után a csomópont kiürítésére. Ez a veszteség a fázisok számának csökkentésével vagy a periódusidő növelésével csökkenthető. Az előbbi bizonyos irányok tiltását eredményezi, míg utóbbi a pirosnál töltött időt és a felépült sor hosszát növeli.

A megvalósítás legfontosabb eleme azonban a költség. Körforgalmat már táblákkal és felfestéssel is létre lehet hozni. Ezt azonban könnyű figyelmen kívül hagyni, szabálytalanul, lassítás nélkül átvágni rajta. Így elterjedtebb a fizikailag kialakított középső sziget, melynek megépítése már drágább. Jelzőlámpás csomópontnál pedig a lámpák kiépítése, üzemeltetése, folyamatos felügyelete jelenti a jelentős költséget.

Nyilván biztonság és kapacitás szempontjából is a külön szintű csomópont a legjobb megoldás, azonban éppen a hatalmas költségek miatt most nem foglalkozom velük.

Célom szimulációkkal összehasonlítani a különböző kialakítású csomópontokat, és értékelő módszertant készíteni a körfogalom kiépítés indokoltságának eldöntéséhez forgalmi és hálózati jellemzők alapján.

szerző

  • Sukupčák Marián
    Közlekedésmérnöki
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Tettamanti Tamás
    egyetemi docens, Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

helyezés

III. helyezett