Az autonóm közösségi közlekedés szervezési módszerei
Az autonóm közösségi közlekedés szervezési módszerei
Mobilitásunk nagyban függ közúti közlekedési rendszerektől. Igényeink a technológia fejlődés ütemével változik, mindez lehetővé teszi, hogy a közeljövőben a tömegközlekedési megoldások terén beszélhetünk egyéni és közösségi használatú autonóm járművek megjelenéséről; hogyan befolyásolják majd jelenlegi közforgalmú módszereinket, fogják vezérelni szokásainkat (ehhez kapcsolva készítek dolgozatomban egy összehasonlító elemzést).
Definiálom a külső - belső kapcsolatrendszerét és megbecsülöm pozitív hatásait, melyek:
• rugalmasság,
• minőség,
• biztonság,
• dugók és káros externáliák csökkentése,
• parkolási igények mérsékelése,
• és igényvezérelt közlekedés, amik egyben kiváltó okai is a vezető nélküli tömegközlekedésnek.
A rendszer kritikus pontjait, a bevezetés során felmerülő jogszabályi, megvalósítási és technikai hiányosságok illetve a felhasználó felöli bizalom kérdése a rendszerben, feltárásuk után, javaslatot teszek megoldásukra. Definiálom a smart grid rendszert, amely a szolgáltatás minőségéhez nagy mértékben kapcsolódik.
Kutatásom során megállapítom a személyközlekedési rendszer teljes leírásához szükséges mutatókat, mint:
• igénybecslés,
• hálózattervezés,
• viszonylattervezés,
• menetrendtervezés,
• díjszabás.
Definiálásuk után kidolgozom a Városliget autonóm közlekedési és működési rendszer modelljét, összehasonlítást teszek a vezető nélküli és a tervezett midibusz, trolival ellátott közlekedési szolgáltatással.
Dolgozatom végén egy jelenleg zsúfolt szakaszt hasonlítok össze egy autonóm viszonylat jellemzőivel. Gazdasági elemzést végzek, előre becsléssel, utas, üzemeltetői és finanszírozói szempontból, milyen mutatókkal is rendelkezne a szolgáltatás.
Munkámat összegzéssel, tanulságokkal és a további kutatás-fejlesztési terveim összefoglalásával zárom.
