Regisztráció és bejelentkezés

Beléptető kapu elhelyezési stratégia fejlesztése és bemutatása néhány kiválasztott metróállomáson keresztül

A hallgató a dolgozatban a budapesti metróhálózaton vizsgálja az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez kapcsolódóan a metróállomások beléptetőkapukkal történő szabályozásának és annak feltételeit. Továbbá a dolgozatban példákat hoz néhány állomás leendő kialakítására.

A fővárosi alkalmazott rendszer hátránya, hogy az állomásokon a jegyellenőrzést élő személyekkel végezzük, mely nem elég hatékony a bliccelőkkel szemben, és jelentős munkaerő ráfordítást igényel. Az új rendszer ezt próbálja kiváltani, valamint számos egyéb előnyeit is ki tudjuk használni, mint például utasforgalmi statisztikai adatok nyerésére.

A hallgató a dolgozatban a BKV Zrt. technológiai feltételeit figyelembe véve sorbanállási modellt alkalmazva határozza meg az egyes állomásokon szükséges beléptető kapuk számát. E modell jól használható az utasforgalom leírásához, valamint a metró üzem számára fontos adatokat határoz meg vele (pl. beléptető kapuknál a várakozási idő, a sor hossza). Ez utóbbi paraméter a mozgólépcső teteje és a beléptető kapukból álló sor közti területen lévők (rendszerben lévők) nagyságáról ad információt a tekintetben, hogy e pufferterületen lévők biztonságosan tudnake az állomásokról kihaladni és nem alakul-e ki torlódás a mozgólépcsők felé. A metró fokozottan veszélyes üzem, ezért a hallgató iteratív számításokat végez a biztonságos és egyben hatékony rendszer kialakításának érdekében.

Ezek után bemutatásra kerül néhány kiválasztott állomáson egy javasolt elrendezési lehetőség. A tervezésnél fontos, hogy a lehető legszélesebb keresztmetszeten helyezzük el a kapukat és legnagyobb pufferterületet biztosítsuk a biztonságos gyalogosáramlás érdekében. Továbbá szempont az is, hogy az állomások szerkezetéhez ne kelljen hozzányúlni, csak a kisebb beavatkozásokat végezzük el (például üzletek elbontása).

Az alkalmazandó módszer javítja a fővárosi közösségi közlekedés minőségét üzemi és forgalmi szempontból pedig jelentős előrelépés a BKV Zrt. számára.

szerző

  • Lukács József
    közlekedésmérnöki
    nappali

konzulens

  • Dr. Esztergár-Kiss Domokos
    tudományos munkatárs, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék

helyezés

II. helyezett