Regisztráció és bejelentkezés

A kecskeméti katonai repülőtér működéséből adódó zajproblémák, és kiküszöbölésének megoldásai

Bevezetés

Folyamatosan fejlődő világunkban egyre jelentős szerepet kap a légi közlekedés, illetve a jövő egyik legfontosabb közlekedési ágaként tekintenek rá. Repülővel utazva jelentős időt takaríthatunk meg, miközben egyre jobban elérhetőbbé válnak az ágazat nyújtotta szolgáltatások. A közlekedési forma egyik legfontosabb tényezője a -a repülőgépek után- a repülőterek.

A repülőtér definíciója (Aerodrome): Szárazföldön, vagy vízfelszínen kijelölt terület (beleértve bármely épületet, létesítményt és berendezést), amely egészében, vagy részben a légi járművek érkezésére, indulására és felszíni mozgására kívánnak használni. [1]

Ebben a dolgozatban a magyarországi repülőterek helyzetét mutatom be, külön kitérve a civil és a katonai állomásokra is. Ezen kívül egy, a repülőtereket és az embereket is egyaránt érintő fontos tényezőt emelek ki, mégpedig a zajt.

Az emberek nagy többsége ritkán van csendes környezetben, pedig testi és lelki nyugalmunk eléréséhez nélkülözhetetlen tényező. Szervezetünket érő külső tényezők közül a zaj ellen tudunk a legkevésbé védekezni (nem tudjuk például becsukni a fülünket, ha nem szeretnénk valamit hallani). Ha nagyvárosban, forgalmas útvonal mellett, esetleg egy ipartelepnél élünk, éjjel-nappal elkerülhetetlen a zajjal való érintkezés. Manapság a fülzúgás, nagyothallás népbetegséggé vált. A fiatalok 15%-a hall olyan rosszul, mint az 50 évesek, és évente 6000 új esetet regisztrálnak zajártalom okozta nagyothallással. [2] Nem csak hallószervünket érheti károsodás. Kutatások igazolják, hogy azok körében, akiket rendszeresen zajterhelés ér, jelentősen megnő az allergiás tünetekkel élők száma, szív-és érrendszeri megbetegedések, illetve a migrénnel küszködők száma. A későbbiekben részletes elemzésre kerül az egyes zajszintek hatása az emberi szervezetre, és az esetleges megoldások.

Az első fejezetben a jelentősebb hazai nemzetközi és katonai repülőterek kerülnek bemutatásra a hozzájuk tartozó szabályozásokkal együtt, külön bemutatva a Magyarországra is vonatkozó ICAO 14. ANNEX szabályozást. Ez után a hazánkban lévő, jelenleg is működő katonai repülőterek jelenlegi helyzete kerül bemutatásra, illetve azok összehasonlítása.

A második fejezetben külön kiemelem a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső repülőbázis. Hazánkban talán ez a legjelentősebb katonai repülőtér, ezért is mutatom be részletesebben. Mivel a város és a bázis földrajzilag eléggé összefonódott napjainkra, közel helyezkednek el egymáshoz, természetesen megjelentek az egymást zavaró tényezők is. A városban élőket legjobban a repülőtér alkalmazásából származó zaj érinti. A fejezet második részében magával a zajjal foglalkozok, külön kiemelve a bázison lévő problémákat, illetve a jelenlegi megoldásokat

A dolgozatom 3. fejezetében a kecskeméti repülőtéren dolgozó zaj- és környezetvédelmi felelőst személyesen megkérdezve, adatokat gyűjtve fejtem ki a repülőtérrel kapcsolatos zajvédelmi intézkedéseket, illetve próbálok megoldást találni a probléma megoldására, figyelembe véve a városban élőket, és a repülőtéren dolgozókat egyaránt.

szerző

  • Boldizsár Adrienn
    közlekedésmérnöki
    nappali

konzulens

  • Dr. Kővári Botond
    egyetemi docens, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék

helyezés

Jutalom