Regisztráció és bejelentkezés

A főváros közforgalmú közlekedésének és egyéni közlekedésének összehasonlító értékelése az eljutási idők vizsgálatával

A közlekedés során fontos szerepet játszik az eljutási idő. Ennek a mérlegelése után döntenek az utasok arról, hogy az egyéni vagy a tömegközlekedést választják-e. Amennyiben a közösségi közlekedés által nyújtott alternatívák megfelelőek, nagyobb valószínűséggel választják azt.

A vizsgálat alapjául egy Ankara közösségi busz közlekedésének menetidő változékonyságával foglalkozó cikk szolgált. (Public bus transit travel-time variablity in Anakara (Turkey))

Bemutatásra kerül a budapesti tömegközlekedési hálózat, és a városban jellemző közlekedési eszközök. A vizsgálat során kiválasztott viszonylatok agglomerációhoz tartozóak, illetve külső kerületeket szolgálnak ki, ugyanis itt jobban megfigyelhetőek a közlekedési módok – közösségi közlekedés vagy egyéni közlekedés – közötti választásbeli különbségek.

A viszonylatok a következőek: a Budaörsre közlekedő gyorsjáratok, a H5-ös szentendrei HÉV, a 200E reptéri, a péceli 169E járat, a Gyálra közlekedő gyors járatok valamint a 14-es villamos. Emellett fontos szerepet játszanak a közösségi közlekedésben a gerincvonali járatok, a 7-es autóbuszcsalád valamint a nagytétényi autóbuszjáratok. Egyéni közlekedési eszközök közül a személygépjárművel valamint kerékpárral történő közlekedés került vizsgálatra.

A vizsgálat során hétköznapi, hétvégi, ezen belül csúcsidei és csúcsidőn kívüli időszakok kerültek elemzésre. A kiválasztott viszonylatok bemutatása fontos részét képzi az elemzésnek. Közösségi közlekedés esetén megállapításra kerülnek elméleti menetidők, amelyek gyaloglási időkkel kiegészítve elméleti eljutási időket eredményeznek. Ezek az összehasonlítás alapját képezik, mind a tömegközlekedés, mind az egyéni közlekedés értékelésénél. Vizsgálatra kerülnek, azon tényezők is, amelyek a menetidőt befolyásolhatják, ilyen például a közösségi közlekedés előnyben részesítése, vagy az egyes jelzőlámpák egymáshoz hangolása.

Az értékelés két modell alapján történik, az egyik az időbeliséget, míg a másik a térbeli különbözőséget írja le. Ilyen például a reggeli csúcsidőben vagy az esti órákban történő közlekedés illetve a külvárosban vagy városközpontban történő közlekedés. Az értékelésnél fontos szerephez jutnak a környezetvédelmi szempontok is, valamint a gazdasági vonatkozások elemzése is meghatározó. A kapott eredmények alapján levonásra kerül az eljutási időkre vonatkozó következtetés.

szerző

  • Tóth Ágnes Mariann
    közlekedésmérnöki
    nappali

konzulens

  • Dr. Török Árpád
    Adjunktus, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék