Szárazföldi közlekedési alágazatok energiafelhasználásának életciklus alapú összehasonlítása
A hallgató neve: Dunár Boglárka (JNBG4N)
E-mail: (kisduni@gmail.com)
Évfolyam: MSc 2. félév
A dolgozat címe: Szárazföldi közlekedési alágazatok életciklus alapú környezetterhelési összehasonlítása
(Environmental impact comparison of land transport modes based on their life cycles)
Konzulens: Dr. Török Ádám, tudományos munkatárs (BME, Közlekedésgazdasági Tanszék)
Napjaink egyik globális problémájává, feladatává vált a rendelkezésre álló erőforrások minél hatékonyabb felhasználása, a fenntartható fejlődés és ezen belül a közlekedési munkamegosztás javítása, valamint a közlekedésben alkalmazható környezetbarát megoldások előtérbe helyezése. Dolgozatom fő célja a közlekedési szektoron belül legjelentősebb CO2 kibocsátásért felelős közúti közlekedési alágazat összehasonlítása a vasúti közlekedési alágazattal, mely mérnöki, gazdasági és társadalmi szempontokat is figyelembe véve felvehetné a versenyt a közúti közlekedéssel. Munkám során számításokkal kívánom bizonyítani a vasút mint környezetbarátabb közlekedési mód jelenlétének relevanciáját.
Kalkulációm nem csupán a lokális kibocsátási tényezőkre terjed ki. A belsőégésű hőerőgéppel hajtott közúti és vasúti gépjárművek nem vehetik fel a versenyt a zéró lokális emisszióval bíró villamos vontatással, meghajtással. Mindenekelőtt azt kívántam megvizsgálni, hogy a villamos energia akkor is megőrzi-e környezeti szempontból előnyét, versenyképességét a fosszilis energiahordozóval szemben, ha ezeknek a teljes életciklusuk, azaz a well-to-tank folyamat során keletkező környezetterhelését vesszük figyelembe.
A villamos vontatásnál a különböző erőműtípusok fajlagos emissziójából indultam ki. A gépjárművek által kibocsátott károsanyagok mennyiségi becslésénél az európai kibocsátási norma szerint meghatározott emissziós határértékeket vettem figyelembe. A számításokhoz szükséges volt továbbá a kibocsátott CO2 becslése is, hiszen eme üvegházhatású gázt nem soroljuk a károsanyagok közé, így annak maximálisan kibocsátható mennyiségének sem szabnak határt. A fosszilis tüzelőanyagoknál mind a benzinre, mind a gázolajra külön számításokat végeztem, figyelembe véve az Európai Uniós előírásokat, miszerint a forgalmazott tüzelőanyagokba biokomponensek bekeverése kötelező.
Az általam kialakított modell segítségével kifejezhetővé válik a közúti, valamint a vasúti közlekedés hatékonysága energetikai és környezeti szempontok alapján. Továbbá a korábbiaktól eltérően komplex megközelítésem a teljes folyamatra kiterjed és sokkal pontosabb eredményt szolgáltat, mint az eddigi számítások. Ugyan rengeteg paramétert figyelembe vettem a modell felállításánál, a dolgozat terjedelmi korlátai miatt bizonyos folyamatokhoz kapcsolódó másodlagos károsanyag források figyelmen kívül hagyása elkerülhetetlen volt. Ilyen például a személygépjárműveknél alkalmazható akkumulátorok gyártása során jelentkező emisszió. Ez egyúttal lehetőséget ad jelen TDK dolgozat eredményeit felhasználva egy kiterjesztett, tovább bővített modell felállítására, a témában való még alaposabb elmélyülésre.
szerző
-
Dunár Boglárka
közlekedésmérnöki
nappali
konzulens
-
Dr. Török Ádám
egyetemi docens, Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék
