Regisztráció és bejelentkezés

Forraszanyag nedvesedési tulajdonságának vizsgálata réz-szubsztrátok lézeres felületmódosítása esetén

Napjaink iparának egyik legfelkapottabb kutatási területei közé tartozik a forrasztással létrehozott kötések optimalizálásának lehetősége, hiszen egy nagyon elterjedt és - pozitívumainak köszönhetően - egyre gyakoribb kötéstípusról van szó mind a járműipar mind az elektronika területén. Nem mellesleg pedig a nagy számban alkalmazott kötéseknek szigorú minőségi és gazdasági kritériumoknak kell megfelelniük a teljes élettartamuk során.

Természetesen, ennek a kötéstípusnak is jelentkeznek az ipari alkalmazás során hátrányai és gyengeségei, amelyeket sokan sokféleképpen próbálnak kiküszöbölni a tudományos világban. Továbbá, megemlítendő, hogy a mindeddig sikerrel alkalmazott ólom tartalmú forraszanyagok környezetvédelmi megfontolásból szükséges piacról való kivezetése újabb problémák elé állította az ebben az ágazatban tevékenykedőket.

A felmerülő nehézségek feloldására irányuló egyik ilyen modern törekvés a szubsztrát anyag felületének lézeres kezelése, amely során megváltoznak a határfelületi tulajdonságok, ami a szakirodalomra támaszkodva a forraszanyagok nedvesedési tulajdonságainak javulásával járhat .

Az említett jelenségnek kivizsgálására a réz-szubsztrát mintadarabokat paramétereiben eltérő lézeres felületkezelésnek vetettem alá, majd a módosított mintákon lézeres topográfiai és metallográfiai vizsgálatokat végeztem, hogy pontosan megállapítsam a szubsztráton jelentkező változásokat. A lézeres behatás megfelelő beállításainak megtalálása mellett, ezen felületközeli szerkezeti módosulások jótékony hatásának igazolására pedig a lágyforraszok nedvesedési tulajdonságait határoztam meg peremszög-mérés segítségével.

A kapott eredmények kiértékelése után, megállapítható, hogy a lézeres felületkezelés kimutatható változást hozott a lágyforraszok nedvesítőképességében, aminek köszönhetően például a védőgázas atmoszféra szükségessége a forrasztási folyamat közben elhagyhatóvá válik, ami jelentős megtakarításokkal járhat a korábbi alkalmazásokhoz képest.

szerző

  • Sulyok István
    közlekedésmérnöki
    nappali

konzulens

  • Dr. Weltsch Zoltán
    adjunktus, Gépjárműtechnológia Tanszék: