Lézersugaras felületkezelés hatása a nedvesedési tulajdonságokra acél és ólommentes forraszanyag rendszerben
A mai ipari környezetben a megfelelően megtervezett kötéstechnológia kiemelt fontosságú. Ahhoz, hogy a különböző alkatrészek egymáshoz rögzítése a célnak megfelelő legyen különböző és helyzetenként változó igényeket kell a kötésnek kielégíteni. A lágyforrasztással létrehozott kötések mind a járműipar, mind az elektronikai ipar területén fénykorukat élik, így a kötések kialakíthatóságának és folyamatok paramétereinek változtatása kutatási területté vált.
A forrasztott kötés minősége függ a kötésben résztvevő anyagoktól és azok minőségétől, illetve a forrasztandó felületek tulajdonságaitól is. A forrasztások minőségét egyik legjobban befolyásoló fizikai tulajdonság a forraszanyagok nedvesedése.
A nedvesedőképességet a folyadék szilárd felületen való szétterülésével tudjuk legjobban jellemezni, melynek mérőszáma a nedvesedési peremszög, azaz a szilárd fázison elterülő folyadék illeszkedési szöge. A szétterülés mértékét a folyadék molekuláinak határfelületi adhéziója szabja meg. A határfelületi viszonyok megváltozásának nagymértékű hatása van a forrasztott kötéseink minőségére. A szakirodalom megállapításai alapján kijelenthető, hogy a forrasztás minősége és a mérhető peremszög nagysága, vagyis a forraszanyag nedvesítő képessége között fontos kapcsolat van. Minél kisebb a peremszög értéke, annál jobb nedvesítő képességű kapcsolatról beszélhetünk, ez hozzájárul forrasztott kötéseink optimalizálásához.
Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy réz felületén alkalmazott lézersugaras felületkezelésnek hatása van a réz felületén alkalmazott ólommentes forraszanyag nedvesedési tulajdonságaira. A kérdés, hogy a lézersugaras felületkezelés hatása más alapanyag esetében is hasonlóan hatással van-e a rajta alkalmazott forraszanyag nedvesedési tulajdonságaira, például az iparban sokoldalúan használt acél esetében?
TDK dolgozatomban DC01 anyagminőségű acél lemezt felületkezeltem Nd: YAG lézerrrel, különböző lézersugár teljesítménnyel, majd a mintákon ólommentes forraszpasztával nedvesedési vizsgálatokat végeztem. A kísérletsorozat eredményeit összehasonlítottam a korábban réz alapanyaggal végrehajtott kísérletek eredményeivel.
