Hőhatásövezet direkt és indirekt szerkezetvizsgálata amorf lágymágneses anyagok lézeres vágása után
A járműiparban jelenleg az új kibocsájtási előírások következtében folyamatosan csökken a belső égésű motorral gyártott autók piaci részesedése.
A hibrid és a tisztán elektromos hajtások fokozatosan nyernek teret a piacon, aminek legnagyobb előnye a lokális emissziómentesség.
Ezen cél elérése végett igény lett az elektromos autók nagyobb volumenű gyártására. A nagy ipari gyártók folyamatosan keresik a megoldásokat az egyszerű konstrukciójú és nagyobb hatásfokú elektromotor minél termelékenyebb és olcsóbb gyártásához.
Az elektromotorokban található álló rész (sztator) és forgó rész (rotor) hagyományos, túlnyomóan FeSi ötvözetek, melynek szegmenseit
jelenleg stancolással készítik. Feladatom volt egy korszerű lágymágneses anyag, a METGLAS alkalmasságának vizsgálata elektromotor részegységének gyártásához. A kiinduló alapanyag szerkezete amorf, ennek köszönhetően nagy keménység és ridegedésre való hajlam jellemzi.
A stancoló prés szerszámát nagyon koptatná az üvegfém, és a kivágott termék is könnyen megrepedhet, így más gyártási technológia bevezethetőségét kellett megvizsgálni. A választás a lézersugaras vágásra és a szikraforgácsolási technológiára esett.
A lézersugaras vágásnak hátránya a hőhatás, ami az amorf anyagok jelentős szerkezetváltozását okozhatja a hőhatásövezetben. Ezzel kedvezőtlen irányba módosulhatnak a mágneses és mechanikai tulajdonságai a legyártott lemezszegmensnek.
A szikraforgácsolás bár nem egy produktív technológia az iparban, a vágás során elvileg kisebb hőhatásövezetet hoz létre, így szerkezetvizsgálati szempontból érdekes lehet a lézeres vágással történő összehasonlítása.
Mérési ütemterv alapján meghatározott méretű lágymágneses próbatestek lézeres vágás utáni hőhatásövezetének mikrokeménységi, törékenységi, metallográfiai, illetve röntgendiffrakciós és nagy felbontású, pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatát hajtottam végre. Az eredményeket összesítettem és feldolgoztam, ezáltal lehetett következtetni az ipari gyártásban való bevezethetőségére.
