Személyiségi jogi kérdések, a célzott és irányított marketing problémái intelligens épületek és okosotthon rendszerek tükrében

A XXI. század számos a mindennapi életet megkönnyítő eszközt tett elérhetővé az átlagemberek számára is. Okostelefonok, okoseszközök és az ezeken futó applikációk és ezek integrált funkciói szinte észrevétlenül szivárogtak be a háztartásokba. Ezeken keresztül irányítjuk lakásainkat, informálódunk a világról és a napi eseményekről. A globális méretben is meghatározó IT cégek korán rá is jöttek, hogy az ezekről beáramló hatalmas mennyiségű adat sokszor sokkal többet ér, mint maguk a termékek vagy szolgáltatások. Így lett a felhasználó mindennapi élete termékké és talán önkéntes reklám felületté. Mára szinte mindenkinek feltűnt, hogy amint egy témára rákeresett vagy beszélgetett az ismerőseivel ijesztően rövid időn belül megjelentek hasonló témájú hirdetések a közösségi média oldalain. Ezektől szinte lehetetlen megszabadulni vagy korlátozni őket és a vállalatoknak nem is különösebb érdekük változtatni. Pedig akár nemzetbiztonsági szintű kockázatot is jelenthet, ha egy komolyabb pozícióban lévő személy adatairól vagy birtokában lévő információról van szó.

Manapság egy modern ingatlan függetlenül, hogy lakóház vagy irodaépület számos ilyen technológiát képes befogadni. Tekintsük akár az alapvető automatizált hűtés-fűtés, világítás és multimédiavezérlést vagy időprogram alapú, tanulórendszerket. A legújabb trendek, mint a hangutasítások használata, házi virtuális asszisztensek és okoshangszórók újabb ágát nyitották meg az ilyen jellegű háztartásoknak.

Ezen eszközök és használatuk komoly személyiségi jogi dilemmákat vethetnek fel. Érdekes kérdés az utánunk hallgatózó ingatlanunk, amely minden adatot továbbít a felhőbe vagy éppen lokálisan tárolja adatainkat. Az átlagfelhasználó számára olvashatatlanul hosszú és szaknyelven írt EULA aláírása szintén aggályos lehet, hiszen nem egyértelműsíti az adataink tárolását és használatát. Az elmúlt pár évben rendszeresen egymást követő adatkezelési botrányok is ezt bizonyítják. Az Európai Unió Bírósága is több elmarasztaló ítéletet hozott mostanában ilyen esetekben.

Tudományos kutatásomban felvázolom a jelenlegi európai jogforrásokat és jogi környezetet majd az okosotthonok szempontjából megvizsgálom a felmerülő problémákat és javaslatot teszek a jogalkotók felé a rendszer javítására.