Munkaerő-megtartással a fluktuáció ellen – a lemorzsolódást befolyásoló tényezők
A jelenlegi munkaerőpiacon egyre nagyobb a kereslet a szakképzett munkavállalókra, és ezzel egy időben egyre égetőbb problémát jelent a dolgozók gyakori munkahelyváltása. A lemorzsolódás azon dolgozók számszerűsítését jelenti, akik egy meghatározott időn belül elhagyják a munkahelyüket, mely szándék a magyar munkavállalók 22,5%-nál jelentkezik. A munkahelyi elégedettség egy olyan attitűd, mely negatív kapcsolatban áll a lemorzsolódási szándékkal. Kutatásom célja annak vizsgálata, hogy a munkahelyi elégedettség alskálái mennyire jósolják be a lemorzsolódási szándékot. A vizsgálatomban 1649 munkavállaló vett részt, 1028 nő, 617 férfi és 4 egyéb, az átlagéletkor = 33 év (SD = 8,43). Mérőeszközöm a CX-Ray Kft. Munkahelyi Elégedettségi online felmérése volt. Eredményeim alapján szignifikáns, negatív irányú lineáris összefüggés mutatható ki az elégedettség alskálái: vezető, mint példakép; vezető, mint mentor; vezető, mint érzelmi támogató; a feladat egyértelmű elvárásai; feladattal való elköteleződés, munka-magánélet egyensúly; méltányos jutalmazás; munkakörnyezet és a lemorzsolódási szándék között. Ezek közül a feladattal való elköteleződés magyarázza legnagyobb mértékben a lemorzsolódási szándék varianciáját, mégpedig 50,84%-ban. Ezt követi a vezető érzelmi támogatása (48,27%), és a vezető mentori szerepe (45,79%). Összefoglalva, minél magasabb az elégedettség valamelyik altényezője, annál kisebb lesz a lemorzsolódási szándék. Felmérésem alapján az utánkövetett, munkahelyüket egy év után elhagyó (lemorzsolódott) 28 fő munkahelyváltásának fő oka mégis a fizetéssel való elégedetlenség volt.
szerző
-
Tóth Laura
Pszichológia mesterszak MA
mesterképzés (MA/MSc), nappali
konzulens
-
Dr. Gerákné Krasz Katalin
egyetemi adjunktus, Ergonómia és Pszichológia Tanszék
