Regisztráció és bejelentkezés

A gyász és a tabu kommunikációs mechanizmusai

Jelenlegi munkámban, arra a kérdésre keresem a választ, hogy tabunak számít -e a gyász állapota, és vele együtt maga a gyászoló is ma Magyarországon, leginkább nagyvárosi környezetben. Feltételezem, hogy a téma jelenleg is, különböző mélységében tabusított, így az esetek többségében még mindig nem tudunk beszélni sem a saját, sem a környezetünkben élők gyászáról. Nem alakult ki a gyász kimutatásának megfelelő kultúrája, nincs szókészletünk, eszköztárunk a gyásszal kapcsolatos diskurzusok elindítására, a tabusított témákról való kommunikációra. Prekoncepcióm tehát az, hogy a gyász és legfőképp a gyászmunkával járó - sok esetben szélsőséges - érzelmi megnyilvánulások máig a tabutémák közé sorolhatók, legyen szó normál vagy szövődményes gyászról. Jelenlegi munkám során ezt a feltételezésemet fogom a rendelkezésemre álló, elsősorban tanatológiai, valamint más – tabuval foglalkozó - szakirodalmak segítségével, irodalomkutatás keretein belül megvizsgálni. Feltételezem mindemellett, hogy - egyediségének következtében - nem minden közösségben válik tabutémává a gyász, nem minden vizsgált személy tapasztal kirekesztést és elutasítást a gyászolás során. Ez függ a halálnemtől és a közösség összetartásától, a közösség tagjai között végbemenő kommunikációtól, valamint a diskurzusok minőségétől is. A hipotézisem igazolása érdekében elvégeztem egy pilotkutatást egy kérdőív formájában. Azért választottam ezt a módszertant az interjúkkal ellentétben, mert munkám jelenlegi fázisában inkább egy általánosabb, többségi választ igyekeztem kapni a feltett kérdéseimre. Az interjúk során pedig nagyobb hangsúly kerülne a gyászmunkát befolyásoló egyéb, olyan aspektusokra, - például az egyén szociális helyzete, életkora, egészsége, végzettsége - amelyek munkám későbbi, részletesebb változatában lesznek igazán fontosak. Jelenlegi fázisa mindössze egyfajta betekintésként funkcionál arra fókuszálva, hogy megtudjuk, miként is gondolkodnak ma a gyászról a 20-60 éves korcsoport körében, elsősorban nagyvárosi környezetben.

szerző

  • Bojtor Edina
    Kommunikáció és médiatudomány alapszak BA
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Rajkó Andrea
    egyetemi adjunktus, Szociológia és Kommunikáció Tanszék