Milyen gamification megoldások ösztönzőek az üzleti szférában?

Akár online, akár hagyományos módon, de játszani mindenki szeret!

Manapság rengeteg ember tölt átlagosan heti 20 órát online játékokkal. Ezekben a játékokban folyamatosan problémákat, feladatokat kell megoldaniuk, akár csak a való életben, azzal a különbséggel, hogy ezt boldogan teszik egy - sokszor a valósághoz közeli - virtuális térben.

De gondoljunk csak jobban bele, ez a mennyiségű időráfordítás olyan, mintha részmunkaidőben dolgoznának. Milyen jó lenne, ha az emberek az igazi munkájukat is ekkora szenvedéllyel csinálnák! Szerencsére ez nem egy valóságtól elrugaszkodott ötlet, Brian Sutton-Smith szavaival élve „a játék ellentéte nem a munka, hanem a depresszió” a játékot és a megélhetésért végzett tevékenységeinket össze lehet egyeztetni, ez az amire Gamification törekszik.

A játékosítás (gamification) lényege ugyanis, hogy játékelemeket alkalmaznak az élet játékon kívüli területein (pl az üzleti szférában), ezzel hatékonyabbá és élvezetesebbé téve a feladatokat.

Pat Kane szerint A játék az lesz a 21. századnak, ami a munka volt legalább háromszáz évig az ipari társadalomnak: a megismerés és az értékteremtés domináns módja.

De egy játékosított folyamatban mégis milyen jutalmak motiválják az embereket? Miért kezdenek el vele játszani, és miért folytatják? Elégek-e az online megszerzett plusz pontok vagy egy gamifikált munkafolyamathoz ez már kevés? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresem a választ a dolgozatomban, körül járva az üzleti gamifikáció jutalmazási mechanizmusait. Dolgozatom megírásához a Centaer Consulting nyújt nagy segítséget valós tapasztalatok megosztásával.