Regisztráció és bejelentkezés

Mesterséges elmék absztrakt modellje

Azokban a ritka pillanatokban, amikor a külvilág zavaró hatásaitól mentesen voltunk képesek felismerni a „létezésünk” érzését, biztosan megfordult a fejünkben, mégis hogyan lehetséges ez? Miért vagyunk erre képesek?

A filozófusok egy része ezeket a kérdéseket nem találta sem megválaszolhatatlannak, sem feleslegesnek, mint ahogyan az emberek jó része jellemezné őket. Így kialakulhatott az elmefilozófia, a tudományok első próbálkozása, hogy megfejtse az emberi tudatosság titkait. Az utóbbi évszázadokban számos tudományos irányzat követte a példáját, mint a pszichológia, a neurológia, a mesterséges intelligencia, sőt még a nyelvészet is. Kiemelkedik viszont egy irányzat a sok közül, ez pedig a kognitív tudomány, amelynek elsődleges célja az elme folyamatainak megértése és ehhez magába olvasztja a felsorolt irányzatok releváns ágait is.

Az alapvető intuíciója a kognitív tudománynak, hogy az elmét, mint egy információfeldolgozó rendszert képzeli el. Elfogadva ezt a feltételezést, számos kérdés merülhet fel. Hogyan is kell az információt érteni? Hogyan lehet feldolgozni, továbbküldeni vagy tárolni? Hogyan szerveződik az elme, hogy képes legyen információfeldolgozó egységként funkcionálni?

A dolgozat célja ezen kérdések megválaszolása és egy harmadik személyű kognitív modell empirikus relevanciája melletti érvelés, amely elképzelt modell a mesterséges intelligenciákban esetlegesen létrejövő tudatosságot magyarázhatja. Sokan amellett érvelnének, hogy egy ilyen modell megalkotása felesleges, mivel egy létező mesterséges intelligencia programkódja vagy tervrajza biztosítja a viselkedését leíró funkcionális magyarázatot. Azonban ezek a leírások csupán egyes esetekre külön-külön érvényesek és nem adhatnak egy általános, mindenre kiterjedő magyarázatot. A hozzájárulásom egy magasabb absztrakciós szintű modell, ami általános érvényű és összehasonlítható az emberekre kialakított modellekkel.

Ezentúl bemutatásra kerülnek a test-elme probléma (mind-body problem) különböző megoldásai és azok kompatibilitása a kognitív tudomány funkcionális magyarázatával. Az első-személyű (metafizikai leírás) és harmadik-személyű (fizikai vagy funkcionális leírás) magyarázatok összehangba hozása egy kritikus pontja egy, a tudatosság megértését célzó munkának.

Az itt bevezetett kérdések és problémák tárgyalása közben különös hangsúlyt fogunk fektetni a mesterséges intelligenciákra, mivel a kutatás végső célja (ami ebben a TDK dolgozatban még nem fog megvalósulni, de továbbhalad az ÚNKP ösztöndíj keretében) egy kognitív modellje mesterséges intelligenciáknak. Ez a megközelítése a tudatosságnak azért is szerencsés, mert lehetővé teszi a modellek megvalósítását programok vagy akár összetettebb mesterséges intelligenciák útján. Ez segíti a modell biztosította lehetőségek, magyarázatok jobb megértését, egy új nézőpontot ad, valamint gyakorlati szempontból is hasznosnak bizonyulhat. Végül hozzájárulhat az eredeti problémához is, a saját emberi tudatosságunk megértéséhez.

szerző

  • Szigeti Ferenc
    Mechatronikai mérnöki alapszak (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Héder Mihály
    egyetemi docens, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék