Regisztráció és bejelentkezés

Improvizáció és Beszéd

Improvizáció és Beszéd

Az zene és a beszéd között sok hasonlóság van: mindkettő hallás alapú információközlési folyamat, és mindkettő szabályszerűen sorba rendezett hangokból épül fel. A beszéd is improvizációs folyamat, abban az értelemben, hogy tudatos odafigyelés nélkül képesek vagyunk szavakat alkalmazni és mondatokat alkotni azért, hogy kifejezzük magunkat.

A dolgozat fő kérdése, hogy milyen párhuzamok találhatóak az improvizációs zene és a verbális kommunikáció között a mentális és kognitív folyamatok szintjén. Úgy gondolom, hogy emberi agy hasonló módon észleli és dolgozza fel a zenét és a beszédet, és ezt több tudományos kutatás és elmélet alapján szeretném alátámasztani.

Ehhez felhasználom többek közt Mireille Besson et al. (2011) cikkét, amely több olyan kutatást foglal össze, melyek eredményei arra mutatnak, hogy a beszédfeldolgozás nem egy zárt rendszerben történik az agyban, hanem kapcsolatban van a zenei feldolgozással.

Továbbá egy olyan kutatással is foglalkozom, amelyben egymással improvizáló dzsessz-zongoristákat vizsgálnak fMRI-ben (Donnay GF et al. 2014). A kísérlet alapján amellett érvelnek, hogy a szintaktikai feldolgozás az agyban nem nyelvspecifikus, hanem valószínűsíthetően kommunikáció-specifikus. Így az interaktív zenei improvizáció akár kommunikációs modellnek is vehető (Donnay GF. et al, 2014, 1). Ezt a kísérletet szeretném összehasonlítani a kapott fMRI adatok alapján egy olyan kísérlettel, amely a verbális kommunikációt vizsgálja fMRI-ben.

Végül Daniel Kahneman (2011) kognitív pszichológiai elmélete alapján is megközelítem az improvizációt: Kahneman elméletében nagy szerepe van az úgynevezett gyors gondolkodásnak, amely az automatikusan vagy ösztönösen megtörténő döntéseket és felismeréseket is magukban foglalják. Véleményem szerint ilyen folyamat a zenei improvizáció, illetve a verbális kommunikáció is.

Referenciák:

1. Besson, Mireille & Chobert, Julie & Marie, Céline. (2011). Language and Music in the Musician Brain. Language and Linguistic Compass. 5. 517-634. 10.1111/j.1749-818X.2011.00302.x.

2. Donnay GF, Rankin SK, Lopez-Gonzalez M, Jiradejvong P, Limb CJ (2014) Neural Substrates of Interactive Musical Improvisation: An fMRI Study of ‘Trading Fours’ in Jazz. PLOS ONE 9(2): e88665. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0088665

3. Daniel Kahneman (2011). Gyors és lassú gondolkodás. Farrar, Straus and Giroux (2011).

szerző

  • Jakab Csilla
    Kommunikáció és médiatudomány alapszak BA
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Ziegler Zsolt
    Adjunktus, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék