Tanácsadói feladatok megjelenése a mesterszakok képzési és kimeneti követelményeiben
Az elmúlt években rohamos fejlődésnek indult az informatika, melynek következménye az volt, hogy lépést kellett tartani a meglévő vállalkozásoknak ezzel a fejlődéssel, ha továbbra is fenn szerették volna tartani a működésüket. A probléma azonban az, hogy még a vállalkozások saját működésükhöz és az ahhoz szorosan kapcsolódó tevékenységekhez profi módon értenek, addig az informatikai jellegű dolgokhoz már általában kevésbé. Egyre nagyobb lett az igény az elmúlt években az informatikai tanácsadókra, mivel saját szakembert foglalkoztatni a legtöbb esetben költséges, és a munka rövidsége miatt általában értelmetlen. Mivel szinte senki nem szeretne néhány havonta munkahelyet változtatni, éppen ezért alakultak ki a tanácsadó cégek, akiktől hosszabb-rövidebb időre lehet tanácsadókat „kölcsönözni” az adott feladat erejéig. Új rendszer bevezetése? Meglévő felhasználók jogosultságainak ellenőrzése? Könyvvizsgálatot alátámasztó IT audit? Ezek mind-mind olyan dolgok, amelyeket csak egy erre a területre specializálódott szakember képes elvégezni. Azonban nem csak az informatika gyorsult fel, hanem a vállalat működéséhez kapcsolódó szabályozásokból is egyre több lett, így azokat is egyre nehézkesebb észben tartani és alkalmazni a napi működés során. Itt van például az idén bevezetett GDPR. Az üzleti és jogi tanácsadókra ugyanolyan nagy szükség volt ebben az esetben, mint az IT tanácsadókra, hogy a vállalatot GDPR kompatibilissé tegyék. De ott vannak még az adótanácsadók is, akik az adózással kapcsolatos szabályozások specialistái. De kik is lehetnek tanácsadók? Milyen egyetemi szakot válasszon az, aki ilyen területen szeretne dolgozni? Ezekre és az ezekhez szorosan kapcsolódó kérdésekre és problémákra fog választ adni a dolgozatom, továbbá javaslatot is teszek egy új mesterképzési szak bevezetésére is.
A bevezetés után a dolgozatban megtalálható lesz minden információ a tanácsadásról, a fogalomtól kezdve a mai munkaerőpiaci jellemzőkön át, egészen a felsőoktatásba való jelenlétig. Ennek a fejezetnek a célja a tanácsadás jellegzetességeinek feltárása, az ahhoz szükséges készségek feltérképezése, annak érdekében, hogy a fejezet végén a felsőoktatás rendszerében a tanácsadói munkát pozícionálni lehessen. A következő részben interjút készítek két manager és egy junior pozícióban dolgozó tanácsadóval és kikérem az ő véleményüket is a jelenlegi helyzetről. Mindezek után a kérdőív kerül a középpontba. Ismertetve lesznek annak kérdései, és a hipotézisek is, valamint a kapott eredmények is bemutatásra kerülnek. Végezetül az összefoglalásban összeállítom a jelenlegi helyzet SWOT analízisét, illetve javaslatot teszek a fejlesztés irányaira.
szerző
-
Szendrei-Pál Eszter
Vezetés és szervezés MSc
mesterképzés (MA/MSc), nappali
konzulens
-
Dr. Szabó Tibor
egyetemi adjunktus, Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék