A nagy gazdasági átalakulás és a társadalom kapcsolata – Polányi nyomán

Készítette: Szabó Janka

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar - Ember- és Társadalomismeret

Témavezető: Dr. Paksi Dániel

Dolgozatomban Polányi Károly - A nagy átalakulás - Korunk gazdasági és politikai gyökerei című, a közgazdaságtan egyik alapművéből indultam ki. A megjelenése óta eltelt majdnem nyolcvan év, de a könyv még mindig nagyon aktuális, hiszen mind a mai napig gyakran hivatkoznak rá. A nagy átalakulás a XIX. század első felében kezdődött el, amikor a piacgazdaság létrejöttével a gazdaság kikerült a társadalom látószögéből. A javak termelésének és elosztásának rendjét egyre inkább a piac önszabályozó mechanizmusaira bízták. Ehhez azonban arra volt szükség, hogy mind a természetnek is és az embernek fiktív árucikké kellett válnia, ami negatív következményekkel járt mind a kettőre nézve. A szerző még nemigen tudhatta, hogy az általa már-már temetett piacgazdaság a második világháború után új erőre kap. Górcső alá veszem Polányi kettős irányú mozgás elméletét – vagyis azt, hogy az önszabályozó piac kialakulásának szükségszerűen el kellett-e vezetnie a társadalom önvédelméhez. Az önszabályozó piacot az 1795-ös megszületésű szegénytörvénynek majdnem 40 évig sikerült feltartóztatnia, ugyanis 1834-es szegénytörvény lépett a helyébe, amely szó szerint minden támogatást eltörölt. Az önszabályozó piac saját szabályai szerint működik, és kizárólag a kereslet-kínálat szerinti árak határozzák meg a termelést, semmi más. Dolgozatomban ezeket az elméleteket vizsgálom a mai modern világ szemüvegén keresztül.

szerző

Szabó Janka
Műszaki szakoktató alapszak BSc
alapképzés (BA/BSc)

konzulens

Dr. Paksi Dániel
egyetemi adjunktus, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék