Akkumulátorokkal kiegészített naperőművek versenyképessége csúcserőműként történő használat esetén Magyarország, Csehország, Románia és Szlovákia villamosenergia-rendszerében
Az emberek napi tevékenységéhez, szokásaihoz igazodva évtizedek óta megfigyelhető jelenség, hogy az energiafogyasztásunk napi lefutása nem egyenletes. Jellemzően éjszaka alacsonyabb fogyasztás tapasztalható, míg a kora reggeli óráktól kora estig az energiafogyasztásunk váltakozó ütemben, de megnövekszik. Ehhez a váltakozó igényhez kell igazodnia az energiarendszer termelőegységeinek, melyek közül a fogyasztásbeli változásokra hirtelen reagálni képes termelőegységeket csúcserőműnek hívjuk. Hagyományosan a csúcserőművek szerepét a földrajzi adottságoktól függően vízerőművek vagy földgáztüzelésű erőművek töltötték be. Az útóbbi évek piaci adatai azt mutatják, hogy mind a naperőművek, mind pedig az energiatárolás fajlagos költsége jelentős csökkenésen mentek keresztül. Ez a költségcsökkenés bizonyos régiókban lehetővé teszi, hogy a hagyományosan csúcserőműként használt erőműtípusok mellé az akkumulátorokkal kiegészített naperőművek is felzárkózzanak. Kutatásom valós piaci adatok elemézésén keresztül azt vizsgálja, hogy van-e létjogosultsága az akkumulátorokkal kiegészített naperőműveknek csúcserőműként történő használat esetén. Az összehasonlítás szempontja a fajlagos termelési-költségek és bevételi források, a létjogosultságot Magyarország, Szlovákia, Csehország és Románia energiarendszerében vizsgálom.
szerző
-
Havas Márton
Regionális és környezeti gazdaságtan MSc
mesterképzés (MA/MSc), nappali
konzulens
-
Hortay Olivér
egyetemi adjunktus, Pénzügyek Tanszék
