Az erősödő ingatlanfejlesztési hullám és az infrastruktúra-fejlesztés kritikus pontjai egy fővárosi beruházás tükrében
A gazdaréti lakóteleptől nyugatra elhelyezkető területen, Madárhegyen 1994-ben építkeztek legelősször. Ebben az ídőszakban csak egy pár utcányi ház épült, átgondolt terv alapján. Máig jól felismerhető ez a mag, az egységes formának köszönhetően. Ezután sokáig nem került sor újjab, nagyobb fejlesztésre csatornázási problémák miatt. 2005-ben indulnak meg a lakókert körülötti építkezések. A XI. kerület 2007-2013-as Gazdasági Programjában már szerepel a közműépítés fejlesztésének igénye a Hosszúrét-Madárhegy-Rupphegy környékén kialakuló új telkek miatt. Egyenletesen zajalanak az építkezések egészen 2011-ig. Ekkor megszűnnek az új beruházások, nem kezdenek építkezéseket. Bő három év múlva azonban nagyerőkkel kezdenek építkezni ezeken a területeken és majdhogynem még egyszer annyi terület kerül beépítésre 2014 és 2018 között mint amennyit 1994 és 2011 között építettek be.
A nehézség ebből adódik. A gazdagréti lakópark még 1983-1989 között épült. Ifrastuktúráját tekintve jól ellátott, több supermarket, kis bolt, bölcsöde, óvoda és iskola is található itt. Jól alkalmazkodott a növekvő létszámhoz, kivéve parkolóhelyek tekintetében, bár ez az egész 11. kerületben fenálló probléma. Azonban a gazdagréti infrastruktúra fejlesztésének lehetőségei is végesek. Mivel Madárhegyen és Hosszúréten semmilyen nagyobb infrastruktúrafejlesztés nem történt, ezért általában mind a madárhegyi, mind a hosszúréti lakosok többsége a gazdagréti infrastruktúrát terhelik le. Az utóbbi időben, emiatt egyre inkább érezni a gazdagréti infrastruktúra terhelhetőségi határait.
Munkám során ennek az ingatlanfejlesztési-hullámnak a hatásait és az infrastruktúra-fejlesztés kritikus pontjait vizsgálom, elemzem interjúk és egyéb kvantitatív módszerek segítségével.
