Regisztráció és bejelentkezés

A Baranya megyei élelmiszeripari vállalatok fenntarthatóság központú vizsgálata különös tekintettel az élelmiszerhulladékokra

A dolgozatom témájául az élelmiszerveszteség és élelmiszerhulladék problémáját választottam, mivel ez a téma egyre aktuálisabb és egyre nagyobb jelentőséggel bír a modernkori világban. Az élelmiszerveszteség és –hulladék problémakörének nagy horderejét jelzi, hogy az utóbbi években egyre több, a témával foglalkozó szakcikk jelenik meg és egyre nagyobb hangsúlyt kap nemzeti és nemzetközi szervezetek szakpolitikáiban is. Ezt támasztja alá az is, hogy az elmúlt időszakban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (angolul Food and Agricultural Organization of the United Nations, FAO) több, a témához kapcsolódó statisztikát, mérést és stratégiai jellegű dokumentumot is megjelentett, így igyekezvén felhívni a szakértők és a tágabb nyilvánosság figyelmét is ennek a problémának a globális voltára és fontosságára.

A 2011-ben megjelentett ’Global Food Losses and Food Waste – Extent, Causes and Prevention’ FAO-jelentés szerint a világon évente megtermelt, emberi fogyasztásra szánt élelmiszer mintegy egyharmadát elpazaroljuk. Ez a szám amiatt is kiemelten fontos, mivel rávilágít, hogy mennyit termelünk feleslegesen, ezzel erőforrásokat, mint például vizet, termőföldet és energiát pazarolva, sőt, a termelés során még mintegy 4,4 milliárd tonna CO2 gáznak megfelelő üvegházhatású gázt is a légkörbe bocsátunk. Európai Uniós kutatások szerint a tagállamok polgárai évente mintegy 88 millió tonna élelmiszerhulladékot termelnek, magyar számítások szerint ez hazai viszonylatban mintegy 68 kilogramm élelmiszer-pazarlást jelent évente, egy főre vetítve.

Ez az élelmiszer-pazarlás megjelenhet élelmiszerveszteség és élelmiszerhulladék képében egyaránt, így rámutatva, hogy az élelmiszer-ellátási lánc mely szakaszából származik az adott élelmiszer. Ez az információ igen hasznos lehet a szakértők számára, akik ily módon meg tudják állapítani, hogy hol szükséges a folyamatok átgondolása, hatékonyságuk javítása.

Az élelmiszerveszteség és élelmiszerhulladék mértékének meghatározása az ezzel foglalkozó vállalatok számára is rendkívül előnyös lehet, hiszen, ha felismerik, hogy folyamataik során hol keletkezik felesleg vagy nagyobb mennyiségű hulladék, akkor optimalizálni tudják a módszereiket, eszközeiket. Ez által egyszerre könyvelhetnek el pénzügyi hasznot és hozzájárulnak a vállalati fenntarthatósághoz is. Mindemellett az erőforrásainak felhasználását is racionalizálhatja az üzem, így komparatív előnyöket biztosítva magának.

Dolgozatom során célom a szakirodalmi adatok és alapvető szakkifejezések bemutatása, a létező nemzeti és nemzetközi szakpolitikai dokumentumok és a megszerzett tudás alkalmazása megyei szinten. Ehhez Baranya megyét, mint a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban egyaránt érdekelt régiót és e terület jelentősebb szereplőit szeretném megvizsgálni fenntarthatósági szempontból, valamint, hogy rendelkeznek-e az élelmiszer-pazarláshoz kapcsolódó folyamatokkal, előírásokkal, szabályokkal.

A munkám alapját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által kiadott, a 2018-ban működési engedéllyel rendelkező élelmiszeripari üzemek adatbázisa szolgáltatta, melyből kiszűrtem a Baranya megyében jelenleg is működő üzemeket. Célom ezen üzemek fenntarthatóságának vizsgálata, melyet elsősorban a vállalatok fenntarthatósági jelentéseinek elemzésével kívánok elérni, megkeresve azon baranyai illetőségű cégeket, melyek rendelkeznek ilyenfajta dokumentumokkal, stratégiákkal.

szerző

  • Käsz Katalin
    Regionális és környezeti gazdaságtan MSc
    mesterképzés (MA/MSc), nappali

konzulens

  • Szabó Mariann
    egyetemi tanársegéd, Környezetgazdaságtan Tanszék