Regisztráció és bejelentkezés

A keretezési hatás befolyása hétköznapjainkban

Ahogy 2017 nyara óta megismerkedtem a viselkedési közgazdaságtannal, számos szakirodalmi mű került a kezembe. A libertariánus paternalizmus fogalmával Richard Thaler Nudge (2009) című művében találkozva merült fel bennem először, hogy hogyan tudom egyszerűen kérdések megfogalmazásának módjával befolyásolni a döntéshozók válaszát. Ekkor gondolkoztam el azon, hogy hogyan lehetne ezt az elmúlt évtizedek alatt köztémává vált környezetvédelem előnyére felhasználni. Célommá vált tehát annak felmérése, hogy miképpen lehetne az egyéneket a környezettudatosabb életmód felé terelni, emellett pedig kíváncsi voltam arra, hogy miért maradunk tovább szinte már bukásra ítélt projektekben. 2018 februárjára Daniel Kahneman, Amos Tversky és Dan Ariely gondolatai mentén előkészítettem három kérdéskört, amely során a kérdőívet kitöltő egyetemisták adakozási hajlandóságát és egy projektben való részt vételének önkéntességét mértem fel a keretezési hatás (framing effect) felhasználása mellett. A kérdéseket 2018 szeptemberében átdolgozva tettem fel újra a hallgatóknak, ezzel is növelve a mintaszámot és kiküszöbölve az esetleges torzításokat.

A kutatásom részét képező kérdések különböző megfogalmazásait személyek közötti kísérleti elrendezésben tettem fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak két körben. A kitöltött kérdőívek eredményei alapján egyértelműen úgy tűnik, hogy valóban képesek vagyunk egy-egy szó említésével különböző helyeken elhelyezni a szituációt a felmértek gondolataiban, és ennek megfelelően befolyásolni a döntéseiket. Ezeket az eredményeket összehasonlítottam az egyetem karai, a gazdasági karon belüli korosztályai, valamint nemek szerint, ahol hasonlóan markáns különbségeket véltem felfedezni.

szerző

  • Duray Csilla
    Nemzetközi gazdálkodás alapszak BA
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Ligeti Zsombor
    egyetemi docens, Közgazdaságtan Tanszék