Alaptalan oktatás?! Milyen eséllyel indul a gazdasági és jogi ismeretek tantárgy a "hasznos tanórák" versenyeben?
A témaválasztást elsősorban személyes érintettség, másodsorban oktatáspolitikai aktualitások ihlették. Bár karrierem jelentős részét a munka világában töltöttem, három gyerek édesanyjaként, annak minden felelősségérzetével és társadalmi szerepvállalásával úgy döntöttem, hogy másik oldalon kamatoztatnám eddig megszerzett ismereteimet. Végzettségemet tekintve közgazdász-jogász vagyok. Tanulmányozva a nemzeti kerettantervet, vizsgálva a potenciálisan oktatható tárgyakat örömmel láttam, hogy a gazdasági és jogi ismeretek, a szakgimnáziumokban elvárt ismeretanyaggá nőtte ki magát az elmúlt években. A folyamat elindult, ahogy szokták mondani, de vajon mit tanulhatnak a gyerekek?
Rengeteg cikk szólt arról, hogy mennyire fontosnak gondolja a kormány a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó oktatás kialakítását. Már idén ősszel foglalkozott a sajtó azzal a témával, hogy a nemzeti kerettanterv részeként a pénzügyi és jogi ismeretek, elsajátítása a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégiájának fontos elemeként bevezetésre kerülhet, önálló tantárgyként jelenhet meg a 7-10. éves évfolyamokon is a jövőben. A stratégia fő elemeként a kötelező pénzügyi és jogi nevelés megjelenését célozta, esetlegesen valamilyen módon már a 3-6. osztályos évfolyam tantárgyi tartalmaiba is becsempészve. Jelenleg a pénzügyi és jogi ismereteket csak a szakgimnáziumokban oktatnak, kötelező tantárgyként, külön tanórán. Más oktatási intézményekben a közismereti órákon jelenik meg a téma. Ennek nyilván egyik oka a megfelelően képzett tanárok és megfelelő könyvek hiánya, a másik véleményem szerint, hogy a tantárgy befogadására maguk a diákok sincsenek felkészítve.
A dolgozatomban arra kívánok rámutatni, hogy megvizsgálva a jelenlegi oktatási struktúrában megjelenő pénzügyi és jogi alapismereti tananyagot, némileg értékelve a rendelkezésre álló oktatási anyagokat, az mennyire alkalmas arra, hogy a diákok a szakiskolákat egy pénzügyileg releváns, valós élethez igazodó, használható tudásanyaggal hagyják el, ezzel is érettségüket növelve a valós életre. Továbbá arra szeretnék rávilágítani, hogy a gyerekek megfelelő felkészítésével egy új tananyag befogadására, a várt hatás elérhető. Hipotézisem, hogy minden új ismeretanyag bevezetését komoly felkészítés, alapozás kell, hogy megelőzze. Az alapozáshoz megfelelő eszközöket kell választani, fel kell mérni annak felelősségét. Mint minden alapozásnak, ennek helye is az általános iskolai oktatás. A hipotézis alátámasztásához egy napjainkban divatos, az üzleti világban is használt eszközt, módszert választottam, amely az oktatásban általánosan elfogadott alkalmazásától eltérően, arra használtam, hogy segítségével térképeztem fel az ismeretanyag átadásának alapjait.
szerző
-
Jánvári Krisztina Dr.
Tanár – közgazdásztanár
mesterképzés (MA/MSc), levelező
konzulens
-
Nagy Katalin
tanársegéd, Műszaki Pedagógia Tanszék
