Az on-bill üzleti modell alkalmazása a hazai lakóépületek energiahatékonysági felújításának támogatására az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer tükrében
Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) megfogalmazott célkitűzése, hogy az ország végső energiafelhasználása 2030-ban ne haladja meg a 2005-ös értéket. A cél elérésének egyik eszköze az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításával 2021.01.01-jén bevezetésre került Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR). Az épületek az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás jelentős részéért felelősek, ezért szén-dioxid-mentesítésük kiemelkedő szerepet játszik az energetikai átállás megvalósításában. Jelenleg Magyarországon a végső energiamegtakarítás nagyon kis aránya származik lakóépületek korszerűsítéséből, miközben jelentős mértékben felelősek a végső energiafelhasználásért. Az épületek kibocsátásának és energiafogyasztásának csökkentéséhez gazdasági és szabályozási intézkedésekre is szükség van. Amennyiben a jövőben az Európai Unió kötelezi a tagállamokat arra, hogy a végső energiamegtakarításuk bizonyos részét lakóépületek korszerűsítéséből szükséges elérni, akkor szükségszerűvé válik egy üzleti modell és támogatási rendszer kialakítása. Kutatásomban az EKR alapvetéseinek és kapcsolatrendszereinek a bemutatása mellett javaslatot teszek a közüzemi számlán történő beruházási finanszírozás visszafizetésére létrehozott (továbbiakban: on-bill) rendszerek hazai bevezetésére, melyek innovatív pénzügyi kereteket jelenthetnek az energiahatékonysági beruházások támogatására a lakosság körében. E célból a jelen tanulmányban - a szakirodalmi áttekintés mellett- az értékáram-modellt használom a rendszerek megvalósításához szükséges modellek kidolgozásához és javaslatához. Az általános sémát kereskedői és kereskedelmi bank szempontjából SWOT analízisnek vetem alá. A piaci környezet elemzésére PEST elemzést alkalmazok. További gazdasági szempontok szerint is elemzem az egyes szereplői körök szemszögéből a modellt. Az üzleti modellek kidolgozásának célja egy olyan folyamat meghatározása, amely értéket teremt az ügyfelek számára, és nyereséget termel az ügyfélnek nyújtott értékajánlatban részt vevő szervezetek számára egyaránt. Ezzel egyidejűleg környezetvédelmi célokat is szolgál. Dolgozatomban keresem azokra a kérdésekre a választ, hogy mekkora a befolyásuk és milyen motivációi vannak az egyes szereplőknek a modellben. Továbbá azt, hogy a rendszer bevezetése milyen hatással lehet az egyes szereplőkre, kifejezetten a közműszolgáltatókra. Az eredményeket tekintve jól látható, hogy az on-bill rendszerek alkalmasak a lakossági energiahatékonysági beruházások szerves részévé válni és illeszkedni abba. Ellenben további hatásvizsgálatok szükségesek, mert főként szabályozási akadályok feloldása szükségesek a bevezetéshez. Jelentős előnyt jelenthet a modell és a finanszírozási rendszer a fogyasztókra nézve a jelenlegi piaci ajánlatokkal szemben. Továbbá a tőkét biztosító pénzügyi intézetek vagy közműszolgáltatók is jelentős előnyökre tehetnek szert, ami pénzügyi és immateriális értelemben is előnyös. Következtetésképpen az on-bill rendszer hazai alkalmazása a megfelelő szabályozási és pénzügyi háttér részletes kialakításával értéket teremthet a résztvevőknek, miközben klímapolitikai célokat is kiszolgál.
szerző
-
Erdélyi Bence
Regionális és környezeti gazdaságtan MSc
mesterképzés (MA/MSc), levelező
konzulens
-
Hortay Olivér
egyetemi adjunktus, Pénzügyek Tanszék
