Regisztráció és bejelentkezés

A sport közjogi és magánjogi területei valamint a labdarúgás magyar és európai jogi szabályozása

A sport gyors fejlődése, ezen belül a hivatásos sport rohamos átalakulása alkalmazkodásra késztette a társadalmi, gazdasági környezetet, beleértve az Európai Uniót is. Az utóbbi évtizedben a közösségi politikák és döntések egyre jelentősebb szerepet tulajdonítanak a sporttevékenységnek és szerepének erősítésének.

Az élsportban egyre inkább eltűnik az amatörizmus, a professzionális sporttevékenység veszi át a domináns szerepet, a hagyományos egyesületek mellett jelen vannak a gazdasági társaság formájában működő sportvállalkozások; az olimpiák, világ- és Európa-bajnokságok óriási üzleti vállalkozássá fejlődtek. Az élsport olyan rohamos sebességgel fejlődik, beleértve a teljesítménykövetelményeket is, hogy a sportolónak már fiatal korában célszerű eldöntenie, hogy amatőr vagy pedig élsportoló kíván lenni, ugyanis a későbbiek során az átjárás már szinte lehetetlen.

A MOB kezdeményezésére elkészített Magyar Sport Terve kimondta, hogy a rendszeres sporttevékenység bizonyítottan hozzájárul a fizikailag és mentálisan is egészségesebb társadalom létrejöttéhez. A sport segíti a fogyatékosok rehabilitációját, beilleszkedését; a szabadidő hasznos eltöltése révén szerepe van a bűnmegelőzésben; horizontális kapcsolatok kialakítása révén csökkenti az alá-fölérendeltségi viszonyokat. A sport lehetőséget biztosít mind a horizontális, mind a vertikális mobilitásra, hiszen az élsportolók nagy része a hátrányosabb helyzetű, nem ritkán a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek soraiból kerül ki. (Tóth, 2014, 42-43.o., 133.o.)

A sport jelentős gazdasági súlyát bizonyítja, hogy a világkereskedelem 2,5%-át, az Európai Unió GDP-jének 1%-át a sportgazdaság állítja elő. (Nádori – Bátonyi, 2011, 56.o.)

Egyértelműen kijelenthető, hogy Európa a nemzetközi sport központja. A nyári sportágak esetében több mint 50%-át, míg a téli sportágakban közel 80%-át az érmeknek európai országok szerezték. Az EU tagországok állampolgárainak közel 70%-a áll napi szinten kapcsolatban a sporttal akár közvetve, akár közvetlenül. Nincs olyan család Európában, ahol legalább egy családtag ne lenne érintett a sporttal, vagy annak valamilyen megjelenési formájával. A sport igen jelentős szereppel bír a kultúrák, nemzetek, népcsoportok egymáshoz való közeledésében, integrálásában, amelyre bizonyítékul szolgálnak a nemzetközi politikai nézetektől mentes világversenyek. (Tóth, 2014, 47.o.,)

szerző

  • Pusztai Mátyás
    Nemzetközi gazdálkodás alapszak BA
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Verebics János
    egyetemi docens, Üzleti Jog Tanszék